534 lines
24 KiB
Plaintext
534 lines
24 KiB
Plaintext
|
|
X terminálok összekapcsolása Linuxszal mini-HOGYANSalvador J. Peralta
|
|
|
|
speralta@willamette dot edu
|
|
|
|
Verziótörténet
|
|
Verzió: 1.2 2003.05.20 Átdolgozta: sjp
|
|
Hozzáadva további információ az XFS és XDM beállításáról.
|
|
Verzió: 1.0 2002.12.21 Átdolgozta: sjp
|
|
Első hivatalos kiadás. Régi bejegyzések törölve.
|
|
|
|
Ez a mini-HOGYAN elmagyarázza, hogyan kapcsolhatunk az nfs, xfs, xdm
|
|
és az xdmcp segítségével X terminálokat egy Linux gazdagéphez (host).
|
|
Ezen kívül beállítási javaslatokkal is foglalkozik, melyek segítenek a
|
|
Linux gazdagép optimalizálásában, kis teljesítményű klienseket
|
|
kiszolgáló hálózat esetén. A dokumentum legfrissebb változata [1]itt
|
|
érhető el.
|
|
_________________________________________________________________
|
|
|
|
Tartalomjegyzék
|
|
1. [2]Szerzői jog
|
|
2. [3]Bevezetés
|
|
|
|
2.1. [4]Mi az XFree86
|
|
2.2. [5]Mi az X terminál?
|
|
2.3. [6]Szerkezeti áttekintés
|
|
|
|
3. [7]Gazdagép környezet
|
|
|
|
3.1. [8]Hardver
|
|
3.2. [9]Szoftver
|
|
|
|
4. [10]Alapvető gazdagép beállítások
|
|
|
|
4.1. [11]Az NFS beállítása
|
|
4.2. [12]Az XDM beállítása
|
|
4.3. [13]Az Xaccess beállítása
|
|
4.4. [14]A gazdagép hozzáféréseinek beállítása
|
|
4.5. [15]Az X Font Server beállítása
|
|
4.6. [16]Az X munkafolyamat beállítása
|
|
|
|
5. [17]Haladó gazdagép-beállítás
|
|
|
|
5.1. [18]Felhasználói- és csoport-korlátozások beállítása
|
|
5.2. [19]További korlátozások
|
|
|
|
6. [20]Kliens beállítások
|
|
|
|
6.1. [21]A rendszerbetöltési folyamat
|
|
|
|
7. [22]További források
|
|
|
|
7.1. [23]Linux HOGYANok
|
|
7.2. [24]Kézikönyv oldalak
|
|
7.3. [25]Linux kézikönyvek
|
|
7.4. [26]Könyvek
|
|
|
|
8. [27]Hibajegyzék
|
|
|
|
8.1. [28]Rendszer verziók
|
|
8.2. [29]A felelősség teljes elhárítása
|
|
8.3. [30]Visszajelzés
|
|
8.4. [31]Készítők
|
|
8.5. [32]Magyar fordítás
|
|
|
|
1. Szerzői jog
|
|
|
|
Copyright (c) 2002-2003 Salvador Peralta
|
|
|
|
Eme dokumentum vagy később közzétett változatainak másolása, terjesztése
|
|
és/vagy módosítása engedélyezett a Free Software Foundation (Szabad Szoftver
|
|
Alapítvány) által közzétett GNU Free Documentation License szerint; állandó
|
|
fejezetek, előoldali és hátoldali szövegek nélkül.
|
|
_________________________________________________________________
|
|
|
|
2. Bevezetés
|
|
|
|
Ez a rész egy rövid bevezető az X Window System, az X terminálok
|
|
kliens-szerver modelljének és azok Linux-alapú kiszolgáló rendszerének
|
|
témaköréhez.
|
|
_________________________________________________________________
|
|
|
|
2.1. Mi az XFree86
|
|
|
|
Az XFree86 egy nyílt forráskódú (Open Source) megvalósítása az X Windows
|
|
System (X) rendszernek. Az X egy kliens-szerver interfészt biztosít az egér,
|
|
a billentyűzet, a képmegjelenítés és egy ablakokból álló desktop környezet
|
|
között. Mivel az X hálózati szempontból átlátszó, nem szükséges, hogy a
|
|
kliens programok a X szervert futtató gépen fussanak.
|
|
|
|
Az XFree86 programcsomag sok alkalmazást tartalmaz, például terminál
|
|
emulátort, órákat és egy levelező interfészt. Ez a dokumentum az
|
|
XFree86-nak kizárólag azon részeire koncentrál, amelyek egy X terminál és
|
|
egy Linux gazdagép közötti X munkafolyamat-kezeléséhez szükséges. Ezek az X
|
|
Display Manager (xdm), hozzáférést szabályozó program és az X Font Server
|
|
(xfs).
|
|
_________________________________________________________________
|
|
|
|
2.2. Mi az X terminál?
|
|
|
|
Az X terminál lemezes egységgel nem rendelkező hálózatba kötött
|
|
mikroszámítógép. Általában egérből, monitorból, billentyűzetből, RAM-ból,
|
|
elemmel működtetett NVRAM-ból áll, és olyan perifériák csatlakoztatására
|
|
alkalmas portokkal van felszerelve, mint a nyomtató vagy a vonalkódolvasó.
|
|
Mivel az X terminálok nem tartalmaznak lemezes meghajtót, ezért az operációs
|
|
rendszert, a beállítási információkat és a karakterkészleteket egy nfs-t
|
|
vagy tftp-t és xfs-t futtató gazdagépről töltik be a memóriájukba.
|
|
|
|
Az X terminál operációs rendszere alapvető adminisztrációs interfészt
|
|
biztosít olyan konfigurációs paraméterek beállításához, mint mint a tcp, az
|
|
xdmcp, a karakterkészlet elérési út, rendszerbetöltési útvonal és egyéb,
|
|
gazdagéppel kapcsolatos beállítások. Elsődleges feladata azonban az, hogy X
|
|
szerverként működjön, amely az egérrel, a billentyűzettel és más,
|
|
megjelenítéssel kapcsolatos információkat cserél a távoli gazdagépen futó
|
|
kliens alkalmazásokkal.
|
|
_________________________________________________________________
|
|
|
|
2.3. Szerkezeti áttekintés
|
|
|
|
Egy IP-alapú hálózatban X terminálok beállításának a legegyszerűbb módja a
|
|
Bootstrap protokoll (bootp) használata, amely kiosztja a kliensek és a
|
|
gazdagép(ek) IP címeit, valamint egy betölthető rendszerlenyomatot
|
|
(bootable image) biztosít az operációs rendszer indításához. A kliensek
|
|
ezeket az információkat a saját NVRAM memóriájukban is tárolhatják,
|
|
csökkentve ezzel a hálózati forgalmat. A rendszerlenyomat és a
|
|
karakterkészletnek a kliens számítógép memóriájába töltéséhez az NFS-t és a
|
|
TFTP-t használhatjuk . Az XDM a megjelenítési folyamat IP-alapú
|
|
hitelesítését és kezelését biztosítja az XDMCP segítségével. A
|
|
kliens-szerver párbeszédhez általában a TCP-t használják szállítási
|
|
rétegként.
|
|
_________________________________________________________________
|
|
|
|
3. Gazdagép környezet
|
|
|
|
X környezetben a gazdagép egy olyan rendszer, amely erőforrásokat biztosít
|
|
egy X szervernek. Lemezegység nélküli munkaállomásos környezetben a gazdagép
|
|
által biztosított szolgáltatások általában az xauth és az xhost
|
|
felhasználásával történő munkafolyamat-hitelesítést, az xdm-mel történő
|
|
munkafolyamat-kezelést, ablakokat használó kliens alkalmazásokat (például
|
|
Mozilla, OpenOffice.org) és olyan fájl átviteli szolgáltatásokat jelentenek,
|
|
mint az nfs és a tftp, melyek az X terminálok számára karakterkészleteket és
|
|
rendszerlenyomatot biztosítanak.
|
|
_________________________________________________________________
|
|
|
|
3.1. Hardver
|
|
|
|
A mi hardver környezetünk 25 lemezegység nélküli munkaállomásból áll,
|
|
melyből 15 munkaállomás Mozilla-t, 6 munkaállomás Java-ban írt saját
|
|
grafikus alkalmazást, 4 pedig terminál emulátor alatt futó alkalmazást
|
|
futtat. A 6 Java alapú munkaállomás Desktop környezetként Gnome-ot használ.
|
|
A többi 19 munkaállomás pedig FVWM2-t. Ezen környezet kiszolgálásához két
|
|
dual processzoros pentium 3-as gépet használunk. Az egyik 1GB a másik 500MB
|
|
memóriával van felszerelve. Azt tapasztaltuk, hogy a Gnome-ot és Java-t
|
|
futtató munkaállomások jóval több memóriát és processzor teljesítmény
|
|
használnak fel mint a Mozilla-t futtató munkaállomások.
|
|
_________________________________________________________________
|
|
|
|
3.2. Szoftver
|
|
|
|
Ahhoz, hogy Linuxot használhassunk a gazdagépen kis teljesítményű kliens
|
|
munkaállomások hálózatában, be kell szereznünk az XFree86 X Windows System,
|
|
az FVWM2 és az nfs-utils legfrissebb változatát. Ha RPM-alapú disztribúciót
|
|
használsz, akkor a következő csomagokra lesz szükséged: Xfree86-font-utils,
|
|
Xfree86-libs, Xfree86-devel, Xfree86, Xfree86-truetype-font, Xfree86-xdm,
|
|
Xfree86-base-fonts, nfs-utils, fvwm2, fvwm2-icons. Egy olyan rpm-alapú
|
|
rendszeren, mint a Redhat, az "rpm -qa | grep (csomagnév)" parancsot
|
|
használhatjuk annak ellenőrzésére, hogy egy csomag telepítve van-e. Ezen
|
|
csomagok telepítéséhez vagy frissítéséhez egyszerűen töltsd le őket
|
|
karbantartójuk honlapjáról, vagy a telepítésre használt adathordozóról az
|
|
"rpm -Uvh (csomagnév)" paranccsal. A szükséges csomagok kezeléséhez grafikus
|
|
alkalmazást is használhatsz, például a gnoRPM-et. Ha Debian-alapú rendszert
|
|
vagy Gentoo-t használsz, olvasd el a rendszerdokumentációt az "apt-get"-tel
|
|
és a "portage"-vel kapcsolatban.
|
|
_________________________________________________________________
|
|
|
|
4. Alapvető gazdagép beállítások
|
|
|
|
Ha a szükséges programokat már telepítettük, be kell állítanunk a
|
|
következőket: az NFS-t a karakterkészletek és a rendszerlenyomat eléréséhez
|
|
a kliens munkaállomások számára, az XFree86-ot távoli megjelenítés
|
|
támogatásához (remote display access), és az X munkafolyamatot, hogy a
|
|
klienseinknek megadja a kiválasztott ablakkezelőt.
|
|
_________________________________________________________________
|
|
|
|
4.1. Az NFS beállítása
|
|
|
|
A beállítási információk, a rendszer-karakterkészlet és a
|
|
rendszerlenyomatnak a gazdagépről NFS-sel történő betöltéséhez, olvasási
|
|
jogot kell adnunk az adatokat tároló alkönyvtár(ak)ra. Ehhez az /etc/exports
|
|
állományt kell szerkesztenünk.
|
|
|
|
Az /etc/exports állomány egy hozzáférést szabályozó lista, mely minden olyan
|
|
alkönyvtár esetén tartalmaz egy bejegyzést, amelyet az exportfs paranccsal
|
|
elérhetővé lehet tenni egy NFS kliens számára. Az /etc/exports állomány
|
|
beállítása egyszerű.
|
|
|
|
Ha minden olyan rendszer számára olvasási jogot szeretnénk biztosítani,
|
|
melyek az /home/ncbridge állományban szereplő erőforrásokra irányuló
|
|
igényüket jelzik, akkor az /etc/exports állományba beírhatjuk a következő
|
|
sort:
|
|
|
|
/home/ncbridge *(ro)
|
|
|
|
A nagyobb biztonság érdekében az egyes kliensek hozzáférését
|
|
külön-külön is megadhatjuk. Ehhez egyszerűen adjuk meg a
|
|
következőket:
|
|
/home/ncbridge client1.yourdomain.com (ro)
|
|
/home/ncbridge client2.yourdomain.com (ro)
|
|
/home/ncbridge client3.yourdomain.com (ro)
|
|
|
|
Az /etc/exports állomány további lehetőségeket is biztosít, például a
|
|
klienseket csoportba gyűjthetjük, például a nevük alapján. A hasonló
|
|
nevű klienseknek kizárólag olvasási jogot így biztosíthatunk:
|
|
/home/ncbridge client*.yourdomain.com (ro)
|
|
_________________________________________________________________
|
|
|
|
4.2. Az XDM beállítása
|
|
|
|
Az X Display Manager egy olyan program, amely egy X szerver számára
|
|
munkafolyamatokat hitelesít, engedélyez és kezel. Az X Konzorcium által
|
|
meghatározott szabványos beállítások megfelelőek az X terminálok
|
|
használatához. Ennek ellenére ezt az állományt módosítanunk kell, hogy ne a
|
|
display :0-t használjuk alapértelmezett konzolként, és az XDM-et be kell
|
|
állítanunk, hogy figyelje az XDMCP kéréseket.
|
|
|
|
Az /etc/X11/xdm/xdm-config állományban végezzük el a következő beállítási
|
|
változtatásokat: tegyünk megjegyzésjelet a display :0-át konzolnak beállító
|
|
sorok elé:
|
|
|
|
! A következő három bejegyzés állítja be konzolnak a display :0-t .
|
|
!DisplayManager._0.setup: /etc/X11/xdm/Xsetup_0
|
|
!DisplayManager._0.startup: /etc/X11/xdm/GiveConsole
|
|
!DisplayManager._0.reset: /etc/X11/xdm/TakeConsole
|
|
|
|
Tegyünk megjegyzésjelet azon sorok elé, amelyek a display manager
|
|
requestPort-ja számára :0 értéket adnak meg.
|
|
!DisplayManager.requestPort: 0
|
|
_________________________________________________________________
|
|
|
|
4.3. Az Xaccess beállítása
|
|
|
|
Az Xaccess egy olyan állomány, melyet az XDM olvas be, hogy megállapítsa,
|
|
mely X terminálok jelentkezhetnek be és férhetnek hozzá a gazdagépen futó
|
|
programokhoz. Az X terminál egy kérést küld az XDM-nek, mely erre válaszként
|
|
az Xsetup szkriptet futtatja, ami beállítja a bejelentkezési képernyőt, és
|
|
megjeleníti az xlogin eszközt. Ez kezeli a hitelesítést, és jogos igény
|
|
esetén munkafolyamatot épít ki a gazdagépen futó kliens alkalmazások és az X
|
|
terminál között.
|
|
|
|
Ezen a ponton általában szükségesek a következő beállítási módosítások: a
|
|
hozzáférési jogok beállítása, az X szerverhez való hozzáférés megszorítása
|
|
érdekében, és saját hitelesítést használó gazdagépek felvétele IP cím
|
|
alapján. Ha több kliens bejelentkezését is engedélyezzük, a beállításoknak
|
|
ilyenformán kell kinézniük:
|
|
|
|
#* # Bármely X szerver kaphat bejelentkezési ablakot
|
|
158.100.5.121 # Csak bizonyos rendszerek jelentkezhetnek be
|
|
158.100.5.122
|
|
158.100.5.123
|
|
158.100.5.124
|
|
158.100.5.125
|
|
!* # A többi rendszer nem használhatja az XDM-et
|
|
_________________________________________________________________
|
|
|
|
4.4. A gazdagép hozzáféréseinek beállítása
|
|
|
|
Ha a terminálokat nem DNS szerverrel futtatjuk és/vagy az IP címeket nem
|
|
DHCP-vel osztjuk ki, minden X terminál esetén hozzá kell adnunk egy
|
|
bejegyzést az /etc/hosts állományhoz a linuxos gazdagépen.
|
|
|
|
158.100.5.121 # Egy rendszert adunk meg soronként
|
|
158.100.5.122 # az lprhost-nak és az loghost-nak szóló opcionális paraméterek
|
|
kel
|
|
158.100.5.123
|
|
158.100.5.124
|
|
158.100.5.125
|
|
_________________________________________________________________
|
|
|
|
4.5. Az X Font Server beállítása
|
|
|
|
Az X Font Server (xfs) rendszer-karakterkészletet biztosít X megjelenítő
|
|
szerverek számára. A legtöbb X terminál esetén ez az egyetlen módja, hogy
|
|
olyan élsimított (anti-aliased) karakterkészletet biztosítsunk számára, mint
|
|
a freetype.
|
|
|
|
A legtöbb Linux rendszer esetén az xfs-t egy /etc/init.d könyvtárbeli
|
|
szkript indítja, és/vagy rendszerindításkor egy /etc/rc.d/init.d vagy
|
|
valamelyik /etc/rc[0-6].d könyvtárbeli futási szintet inicializáló szkript.
|
|
A legfontosabb dolog amit ellenőriznünk kell, hogy az X terminál és az X
|
|
gazdagép (host) ugyanazon a porton küldi és veszi az üzeneteket. Néhány X
|
|
terminál az alapértelmezett xfs portot (7100) más szolgáltatásokhoz
|
|
használja, ezért az xfs-t egy másik, szabad porthoz kell hozzárendelni
|
|
(például a 7102-es porthoz), a konfliktusok elkerüléséhez.
|
|
|
|
A legtöbb rendszeren az XFS beállításai az /etc/X11/fs/config állományban
|
|
vannak. Az XFS távoli hozzáférésének engedélyezéséhez tegyünk
|
|
megjegyzésjelet a no-listen = tcp direktíva elé a konfigurációs állományban.
|
|
Győződjünk meg arról, hogy a kliensek maximális számát pontosan annyira,
|
|
vagy nagyobbra állítottuk, mint ahány klienst kis szeretnénk szolgálni.
|
|
_________________________________________________________________
|
|
|
|
4.6. Az X munkafolyamat beállítása
|
|
|
|
Az Xsession állomány kezeli az egyes gazdagépek X környezetére vonatkozó
|
|
információk zömét. Ebben az állományban beállítható többek között a
|
|
naplózás, az hogy melyik desktop manager-t futtassuk, és hogy milyen
|
|
billentyűzetkiosztást használunk. Ezek a beállítások erősen függnek a
|
|
használt környezettől, és ezért ebben a dokumentumban nem szerepelnek.
|
|
Elegendő annyit elmondani, hogy el kell döntenünk, felhasználó szintű vagy
|
|
globális beállításokat használunk a desktop környezetünkhöz, és hogy ezeket
|
|
a beállítási módosításokat ebben az állományban, vagy a felhasználó saját
|
|
könyvtárának .session állományban kell-e megtenni.
|
|
_________________________________________________________________
|
|
|
|
5. Haladó gazdagép-beállítás
|
|
|
|
Ez a rész néhány olyan opcionális beállítási lehetőség leírását célozza
|
|
meg, melyekkel javíthatjuk egy linuxos gazdagép teljesítményét.
|
|
_________________________________________________________________
|
|
|
|
5.1. Felhasználói- és csoport-korlátozások beállítása
|
|
|
|
A kis teljesítményű klienseken alapuló modell egyik veszélye, hogy egy
|
|
elszabaduló folyamat felemésztheti a gazdagép összes rendszermemóriáját
|
|
és/vagy processzoridejét. Ha ez bekövetkezik, a rendszer teljesítménye
|
|
olyannyira lecsökkenhet, hogy ebből fakadóan a rendszer válaszidejének
|
|
drasztikus növekedését, fagyást és egyéb nem kívánt következményeket
|
|
tapasztalhatunk..
|
|
|
|
Szerencsére a Linux több eszközzel is rendelkezik az ilyen típusú problémák
|
|
kezelésére. Az első ezek közül amit megnézünk, a limits.conf állomány az
|
|
/etc/security könyvtárban. A limits.conf állomány segítségével felhasználó
|
|
és csoport szintű korlátozásokat adhatunk meg bizonyos típusú rendszer
|
|
erőforrásokra, mint amilyen a memória. Ebben az állományban a korlátozások
|
|
beállítása történhet adott felhasználóra vagy csoportra. Bár ebben az
|
|
állományban sokféle korlátozást be lehet állítani, itt csak néhányat nézünk
|
|
meg.
|
|
|
|
A limits.conf állomány formáját tekintve különálló sorokból áll, a sorok
|
|
pedig a következő típusú értékeket tartalmazzák: (tartomány) (típus)
|
|
(egység) (érték), ahol a tartomány lehet felhasználó vagy csoport, a típus
|
|
hard (erős) vagy soft (gyenge) megszorításra, az egység a korlátozni kívánt
|
|
erőforrásra utal, az érték pedig a beállítandó megszorításhoz tartozó
|
|
értékre. Például beállítva a következő értéket:
|
|
|
|
guest hard priority 19
|
|
|
|
egy erős (hard) megszorítást helyezünk el az ütemezési sorrendiségen
|
|
(priority), mely segítségével a guest nevű felhasználó feladatait
|
|
ütemezi a rendszer. Ebben az esetben a guest felhasználó feladatai a
|
|
legkisebb prioritással rendelkeznek.
|
|
|
|
Másik példaként a guest nevű felhasználó maximális processzor idő
|
|
felhasználását 10 perc időtartamra korlátozhatjuk a következő érték
|
|
beállításával:
|
|
guest hard cpu 10
|
|
|
|
Utolsó példaként a guest nevű csoport sikertelen bejelentkezési
|
|
kísérleteinek számát háromra csökkentjük, ha beállítjuk a következő
|
|
értéket:
|
|
@guest hard maxlogins 3
|
|
_________________________________________________________________
|
|
|
|
5.2. További korlátozások
|
|
|
|
Az elszabaduló folyamatok esetleges hatásainak csökkentésének máik módja, ha
|
|
folyamatokra vonatkozó korlátozásokat állítunk be. Ezt elérhetjük, ha
|
|
beírjuk az ulimit parancsot az /etc/profile állományba.
|
|
|
|
Ha egy adott folyamat számára elérhető maximális memória mennyiségét soft
|
|
(gyenge) megszorítással akarjuk korlátozni, hogy a folyamat ne igényelhessen
|
|
több memóriát mint amennyi a rendszer összes memória kapacitása, akkor egy 1
|
|
GB fizikai és 500 MB virtuális memóriával rendelkező rendszer esetén a
|
|
következő értékeknek az /etc/profile állományban történő beállítása
|
|
megfelelő lehet:
|
|
|
|
ulimit -S -m 1000000
|
|
ulimit -S -v 500000
|
|
|
|
Ezen beállítás mellett a rendszer kilő minden olyan folyamatot, amely
|
|
a megadott korlátnál több erőforrást próbál meg lefoglalni.
|
|
_________________________________________________________________
|
|
|
|
6. Kliens beállítások
|
|
|
|
Ez a rész az általánosság szintjén foglalkozik azzal, hogy milyen
|
|
beállítások szükségesek egy átlagos X terminál, és egy gazdagép
|
|
összekapcsolásához.
|
|
_________________________________________________________________
|
|
|
|
6.1. A rendszerbetöltési folyamat
|
|
|
|
Ha az X terminál egy hálózati gazdagépről végzi a rendszerbetöltést, a
|
|
saját IP- valamint a gazdagép címének meghatározásához a bootp vagy a rarp
|
|
protokollt használhatja, esetleg tárolhatja is ezeket az értékeket saját
|
|
NVRAM memóriájában. A bootp protokoll használatának előnye, hogy a gazdagép
|
|
adatait és az IP-címeket központosítva, egy helyen tárolhatjuk. Az értékek
|
|
kliensen történő, helyi tárolásának előnye, hogy kifinomultabb TCP/IP és
|
|
gazdagép-adat kezelést tesz lehetővé.
|
|
|
|
Ha az X terminál gazdagép és IP-cím információit megfelelően beállítottuk,
|
|
az X terminál rendszerbetöltési folyamatának második lépése, az operációs
|
|
rendszer és alapértelmezett karakterkészlet betöltése. Ehhez a kliensnek
|
|
tudnia kell a rendszerlenyomat, a rendszerbeállítások és a karakterkészlet
|
|
teljes útvonalnevét. Ezen fájlok letöltéséhez szükséges még a
|
|
rendszerbetöltési eljárás megadása. A legtöbb rendszer esetén ez a tftp vagy
|
|
az nfs. Végül az X terminálnak tudnia kell, hogy melyik gép felelős az
|
|
XDMCP kommunikációért (azaz melyik gép szolgáltatja a kliens
|
|
alkalmazásokat). Az összes ilyen információt az X terminál NVRAM
|
|
memóriájában tároljuk.
|
|
|
|
A rendszerbetöltés folyamatának harmadik lépésére akkor kerül sor, amikor az
|
|
X terminál kapcsolódik a kliens géphez. A legtöbb X terminál képes arra,
|
|
hogy direkt vagy indirekt kéréssel megszólítsa a hálózat egyik xdmcp
|
|
munkafolyamat-kezelőjét. Indirekt kérés esetén minden elérhető xdmcp
|
|
munkafolyamat-kezelő válaszol, és megjeleníti a választható gazdagépek
|
|
listáját. Direkt kérés esetén a gazdagép xdm programja elindítja az Xsetup
|
|
szkriptet, amely beállítja a megjelenítő eszközt a bejelentkező
|
|
képernyőhöz, és elindítja az xlogin eszközt, amely csak érvényes
|
|
felhasználói azonosító és jelszó megadás után engedélyezi a belépést,
|
|
valamint az xdcmp munkafolyamat indítását.
|
|
_________________________________________________________________
|
|
|
|
7. További források
|
|
|
|
7.1. Linux HOGYANok
|
|
|
|
Ez a dokumentum a már nem karbantartott X terminál HOGYANt hivatott
|
|
kiegészíteni és helyettesíteni. A következő mini-HOGYANokat találhatjuk meg
|
|
a témában a Linux Dokumentációs Projekt www.tldp.org honlapján:
|
|
XWindow-Overview-HOWTO, XWindow-User-HOWTO, XDM-Xterm mini-HOWTO, NCD X
|
|
terminal mini-HOWTO.
|
|
_________________________________________________________________
|
|
|
|
7.2. Kézikönyv oldalak
|
|
|
|
A Linux Dokumentációs Projekt, az XFree86 projekt és a GNU egy sor azonnal
|
|
olvasható (on-line) leírást tesz közzé, melyek leírják az ezen
|
|
mini-HOGYANban tárgyalt szolgáltatásokat. Ezen dokumentumhoz kapcsolódó
|
|
kézikönyv oldalak: az xdm, az nfs, az exports, az X és az ulimit kézikönyv
|
|
oldalai.
|
|
_________________________________________________________________
|
|
|
|
7.3. Linux kézikönyvek
|
|
|
|
A Linux Dokumentációs Projekt Hálózati Adminisztrátorok Kézikönyvének
|
|
(Network Administrator's Guide,(NAG)) 14. fejezetében hasznos információkat
|
|
találhatunk a linuxos NFS használatáról.
|
|
_________________________________________________________________
|
|
|
|
7.4. Könyvek
|
|
|
|
Ajánljuk O'Reilly and Associates: "X Windows System Administrator's Guide"
|
|
című könyvét.
|
|
_________________________________________________________________
|
|
|
|
8. Hibajegyzék
|
|
|
|
8.1. Rendszer verziók
|
|
|
|
A mini-HOGYANban áttekintett módszerek felhasználták Redhat 7.3, 7.1, 6.3 és
|
|
6.1-es verzióit, valamint az XFree86 3.2 és 4.2 közötti változatait. A
|
|
használt X terminálok a Network Computing Devices (NCD) Network Computer
|
|
termináljainak nc900, nc500 és nc350-es változatai.
|
|
_________________________________________________________________
|
|
|
|
8.2. A felelősség teljes elhárítása
|
|
|
|
Ez a dokumentum úgy használható "ahogy van". Sem a szerző, sem a
|
|
terjesztők nem vállalnak semmilyen felelősséget fizikai, pénzügyi vagy
|
|
bármely más típusú kárért, amit a szövegben ajánlott dolgok követése
|
|
okozott.
|
|
_________________________________________________________________
|
|
|
|
8.3. Visszajelzés
|
|
|
|
Ha a dokumentummal kapcsolatban javaslataid vannak, vagy bármely részét
|
|
hasznosnak találtad, küldj e-mailt a dokumentum karbantartójának: speralta
|
|
[at] willamette [dot] edu.
|
|
_________________________________________________________________
|
|
|
|
8.4. Készítők
|
|
|
|
Köszönetet szeretnék mondani a Willamette Egyetemnek, hogy ott dolgozva
|
|
lehetőségem volt a dokumentumban szereplő Linux-alapú rendszerek
|
|
összeállítására és karbantartására, és Michael Spalti-nak, aki segített
|
|
nekem a technológia megismerésében, és az említett rendszerek
|
|
fejlesztésében.
|
|
_________________________________________________________________
|
|
|
|
8.5. Magyar fordítás
|
|
|
|
A magyar fordítást [33]Mócza Zsolt készítette (2004.01.20). A lektorálást
|
|
[34]Daczi László végezte el (2004.01.27). Eme dokumentum legfrissebb
|
|
változata megtalálható a [35]Magyar Linux Dokumentációs Projekt honlapján.
|
|
|
|
References
|
|
|
|
1. http://www.willamette.edu/~speralta/tldp/xterm
|
|
2. file://localhost/home/dacas/convert/Xterminals.html#COPYRIGHT
|
|
3. file://localhost/home/dacas/convert/Xterminals.html#BACKGROUND
|
|
4. file://localhost/home/dacas/convert/Xterminals.html#XFREE86
|
|
5. file://localhost/home/dacas/convert/Xterminals.html#AEN36
|
|
6. file://localhost/home/dacas/convert/Xterminals.html#INFRASTRUCTURE
|
|
7. file://localhost/home/dacas/convert/Xterminals.html#SECTION2
|
|
8. file://localhost/home/dacas/convert/Xterminals.html#HARDWARE
|
|
9. file://localhost/home/dacas/convert/Xterminals.html#SOFTWARE
|
|
10. file://localhost/home/dacas/convert/Xterminals.html#CONFIGURATION
|
|
11. file://localhost/home/dacas/convert/Xterminals.html#NFS
|
|
12. file://localhost/home/dacas/convert/Xterminals.html#XDM
|
|
13. file://localhost/home/dacas/convert/Xterminals.html#XACCESS
|
|
14. file://localhost/home/dacas/convert/Xterminals.html#HOST
|
|
15. file://localhost/home/dacas/convert/Xterminals.html#XFS
|
|
16. file://localhost/home/dacas/convert/Xterminals.html#XSESSION
|
|
17. file://localhost/home/dacas/convert/Xterminals.html#ADVANCED
|
|
18. file://localhost/home/dacas/convert/Xterminals.html#LIMITSCONF
|
|
19. file://localhost/home/dacas/convert/Xterminals.html#MORELIMITS
|
|
20. file://localhost/home/dacas/convert/Xterminals.html#CLIENT
|
|
21. file://localhost/home/dacas/convert/Xterminals.html#BOOT
|
|
22. file://localhost/home/dacas/convert/Xterminals.html#INFO
|
|
23. file://localhost/home/dacas/convert/Xterminals.html#LINUXDOCS
|
|
24. file://localhost/home/dacas/convert/Xterminals.html#MANPAGES
|
|
25. file://localhost/home/dacas/convert/Xterminals.html#GUIDES
|
|
26. file://localhost/home/dacas/convert/Xterminals.html#AEN144
|
|
27. file://localhost/home/dacas/convert/Xterminals.html#ERRATA
|
|
28. file://localhost/home/dacas/convert/Xterminals.html#VERSION
|
|
29. file://localhost/home/dacas/convert/Xterminals.html#DISCLAIMER
|
|
30. file://localhost/home/dacas/convert/Xterminals.html#FEEDBACK
|
|
31. file://localhost/home/dacas/convert/Xterminals.html#CREDITS
|
|
32. file://localhost/home/dacas/convert/Xterminals.html#AEN161
|
|
33. mailto:moczaz@freemail.hu_NO_SPAM
|
|
34. mailto:dacas@freemail.hu_NO_SPAM
|
|
35. http://tldp.fsf.hu/index.html
|