old-www/pub/Linux/docs/HOWTO/translations/hu/Xterminals-hu.txt

534 lines
24 KiB
Plaintext

X terminálok összekapcsolása Linuxszal mini-HOGYANSalvador J. Peralta
speralta@willamette dot edu
Verziótörténet
Verzió: 1.2 2003.05.20 Átdolgozta: sjp
Hozzáadva további információ az XFS és XDM beállításáról.
Verzió: 1.0 2002.12.21 Átdolgozta: sjp
Első hivatalos kiadás. Régi bejegyzések törölve.
Ez a mini-HOGYAN elmagyarázza, hogyan kapcsolhatunk az nfs, xfs, xdm
és az xdmcp segítségével X terminálokat egy Linux gazdagéphez (host).
Ezen kívül beállítási javaslatokkal is foglalkozik, melyek segítenek a
Linux gazdagép optimalizálásában, kis teljesítményű klienseket
kiszolgáló hálózat esetén. A dokumentum legfrissebb változata [1]itt
érhető el.
_________________________________________________________________
Tartalomjegyzék
1. [2]Szerzői jog
2. [3]Bevezetés
2.1. [4]Mi az XFree86
2.2. [5]Mi az X terminál?
2.3. [6]Szerkezeti áttekintés
3. [7]Gazdagép környezet
3.1. [8]Hardver
3.2. [9]Szoftver
4. [10]Alapvető gazdagép beállítások
4.1. [11]Az NFS beállítása
4.2. [12]Az XDM beállítása
4.3. [13]Az Xaccess beállítása
4.4. [14]A gazdagép hozzáféréseinek beállítása
4.5. [15]Az X Font Server beállítása
4.6. [16]Az X munkafolyamat beállítása
5. [17]Haladó gazdagép-beállítás
5.1. [18]Felhasználói- és csoport-korlátozások beállítása
5.2. [19]További korlátozások
6. [20]Kliens beállítások
6.1. [21]A rendszerbetöltési folyamat
7. [22]További források
7.1. [23]Linux HOGYANok
7.2. [24]Kézikönyv oldalak
7.3. [25]Linux kézikönyvek
7.4. [26]Könyvek
8. [27]Hibajegyzék
8.1. [28]Rendszer verziók
8.2. [29]A felelősség teljes elhárítása
8.3. [30]Visszajelzés
8.4. [31]Készítők
8.5. [32]Magyar fordítás
1. Szerzői jog
Copyright (c) 2002-2003 Salvador Peralta
Eme dokumentum vagy később közzétett változatainak másolása, terjesztése
és/vagy módosítása engedélyezett a Free Software Foundation (Szabad Szoftver
Alapítvány) által közzétett GNU Free Documentation License szerint; állandó
fejezetek, előoldali és hátoldali szövegek nélkül.
_________________________________________________________________
2. Bevezetés
Ez a rész egy rövid bevezető az X Window System, az X terminálok
kliens-szerver modelljének és azok Linux-alapú kiszolgáló rendszerének
témaköréhez.
_________________________________________________________________
2.1. Mi az XFree86
Az XFree86 egy nyílt forráskódú (Open Source) megvalósítása az X Windows
System (X) rendszernek. Az X egy kliens-szerver interfészt biztosít az egér,
a billentyűzet, a képmegjelenítés és egy ablakokból álló desktop környezet
között. Mivel az X hálózati szempontból átlátszó, nem szükséges, hogy a
kliens programok a X szervert futtató gépen fussanak.
Az XFree86 programcsomag sok alkalmazást tartalmaz, például terminál
emulátort, órákat és egy levelező interfészt. Ez a dokumentum az
XFree86-nak kizárólag azon részeire koncentrál, amelyek egy X terminál és
egy Linux gazdagép közötti X munkafolyamat-kezeléséhez szükséges. Ezek az X
Display Manager (xdm), hozzáférést szabályozó program és az X Font Server
(xfs).
_________________________________________________________________
2.2. Mi az X terminál?
Az X terminál lemezes egységgel nem rendelkező hálózatba kötött
mikroszámítógép. Általában egérből, monitorból, billentyűzetből, RAM-ból,
elemmel működtetett NVRAM-ból áll, és olyan perifériák csatlakoztatására
alkalmas portokkal van felszerelve, mint a nyomtató vagy a vonalkódolvasó.
Mivel az X terminálok nem tartalmaznak lemezes meghajtót, ezért az operációs
rendszert, a beállítási információkat és a karakterkészleteket egy nfs-t
vagy tftp-t és xfs-t futtató gazdagépről töltik be a memóriájukba.
Az X terminál operációs rendszere alapvető adminisztrációs interfészt
biztosít olyan konfigurációs paraméterek beállításához, mint mint a tcp, az
xdmcp, a karakterkészlet elérési út, rendszerbetöltési útvonal és egyéb,
gazdagéppel kapcsolatos beállítások. Elsődleges feladata azonban az, hogy X
szerverként működjön, amely az egérrel, a billentyűzettel és más,
megjelenítéssel kapcsolatos információkat cserél a távoli gazdagépen futó
kliens alkalmazásokkal.
_________________________________________________________________
2.3. Szerkezeti áttekintés
Egy IP-alapú hálózatban X terminálok beállításának a legegyszerűbb módja a
Bootstrap protokoll (bootp) használata, amely kiosztja a kliensek és a
gazdagép(ek) IP címeit, valamint egy betölthető rendszerlenyomatot
(bootable image) biztosít az operációs rendszer indításához. A kliensek
ezeket az információkat a saját NVRAM memóriájukban is tárolhatják,
csökkentve ezzel a hálózati forgalmat. A rendszerlenyomat és a
karakterkészletnek a kliens számítógép memóriájába töltéséhez az NFS-t és a
TFTP-t használhatjuk . Az XDM a megjelenítési folyamat IP-alapú
hitelesítését és kezelését biztosítja az XDMCP segítségével. A
kliens-szerver párbeszédhez általában a TCP-t használják szállítási
rétegként.
_________________________________________________________________
3. Gazdagép környezet
X környezetben a gazdagép egy olyan rendszer, amely erőforrásokat biztosít
egy X szervernek. Lemezegység nélküli munkaállomásos környezetben a gazdagép
által biztosított szolgáltatások általában az xauth és az xhost
felhasználásával történő munkafolyamat-hitelesítést, az xdm-mel történő
munkafolyamat-kezelést, ablakokat használó kliens alkalmazásokat (például
Mozilla, OpenOffice.org) és olyan fájl átviteli szolgáltatásokat jelentenek,
mint az nfs és a tftp, melyek az X terminálok számára karakterkészleteket és
rendszerlenyomatot biztosítanak.
_________________________________________________________________
3.1. Hardver
A mi hardver környezetünk 25 lemezegység nélküli munkaállomásból áll,
melyből 15 munkaállomás Mozilla-t, 6 munkaállomás Java-ban írt saját
grafikus alkalmazást, 4 pedig terminál emulátor alatt futó alkalmazást
futtat. A 6 Java alapú munkaállomás Desktop környezetként Gnome-ot használ.
A többi 19 munkaállomás pedig FVWM2-t. Ezen környezet kiszolgálásához két
dual processzoros pentium 3-as gépet használunk. Az egyik 1GB a másik 500MB
memóriával van felszerelve. Azt tapasztaltuk, hogy a Gnome-ot és Java-t
futtató munkaállomások jóval több memóriát és processzor teljesítmény
használnak fel mint a Mozilla-t futtató munkaállomások.
_________________________________________________________________
3.2. Szoftver
Ahhoz, hogy Linuxot használhassunk a gazdagépen kis teljesítményű kliens
munkaállomások hálózatában, be kell szereznünk az XFree86 X Windows System,
az FVWM2 és az nfs-utils legfrissebb változatát. Ha RPM-alapú disztribúciót
használsz, akkor a következő csomagokra lesz szükséged: Xfree86-font-utils,
Xfree86-libs, Xfree86-devel, Xfree86, Xfree86-truetype-font, Xfree86-xdm,
Xfree86-base-fonts, nfs-utils, fvwm2, fvwm2-icons. Egy olyan rpm-alapú
rendszeren, mint a Redhat, az "rpm -qa | grep (csomagnév)" parancsot
használhatjuk annak ellenőrzésére, hogy egy csomag telepítve van-e. Ezen
csomagok telepítéséhez vagy frissítéséhez egyszerűen töltsd le őket
karbantartójuk honlapjáról, vagy a telepítésre használt adathordozóról az
"rpm -Uvh (csomagnév)" paranccsal. A szükséges csomagok kezeléséhez grafikus
alkalmazást is használhatsz, például a gnoRPM-et. Ha Debian-alapú rendszert
vagy Gentoo-t használsz, olvasd el a rendszerdokumentációt az "apt-get"-tel
és a "portage"-vel kapcsolatban.
_________________________________________________________________
4. Alapvető gazdagép beállítások
Ha a szükséges programokat már telepítettük, be kell állítanunk a
következőket: az NFS-t a karakterkészletek és a rendszerlenyomat eléréséhez
a kliens munkaállomások számára, az XFree86-ot távoli megjelenítés
támogatásához (remote display access), és az X munkafolyamatot, hogy a
klienseinknek megadja a kiválasztott ablakkezelőt.
_________________________________________________________________
4.1. Az NFS beállítása
A beállítási információk, a rendszer-karakterkészlet és a
rendszerlenyomatnak a gazdagépről NFS-sel történő betöltéséhez, olvasási
jogot kell adnunk az adatokat tároló alkönyvtár(ak)ra. Ehhez az /etc/exports
állományt kell szerkesztenünk.
Az /etc/exports állomány egy hozzáférést szabályozó lista, mely minden olyan
alkönyvtár esetén tartalmaz egy bejegyzést, amelyet az exportfs paranccsal
elérhetővé lehet tenni egy NFS kliens számára. Az /etc/exports állomány
beállítása egyszerű.
Ha minden olyan rendszer számára olvasási jogot szeretnénk biztosítani,
melyek az /home/ncbridge állományban szereplő erőforrásokra irányuló
igényüket jelzik, akkor az /etc/exports állományba beírhatjuk a következő
sort:
/home/ncbridge *(ro)
A nagyobb biztonság érdekében az egyes kliensek hozzáférését
külön-külön is megadhatjuk. Ehhez egyszerűen adjuk meg a
következőket:
/home/ncbridge client1.yourdomain.com (ro)
/home/ncbridge client2.yourdomain.com (ro)
/home/ncbridge client3.yourdomain.com (ro)
Az /etc/exports állomány további lehetőségeket is biztosít, például a
klienseket csoportba gyűjthetjük, például a nevük alapján. A hasonló
nevű klienseknek kizárólag olvasási jogot így biztosíthatunk:
/home/ncbridge client*.yourdomain.com (ro)
_________________________________________________________________
4.2. Az XDM beállítása
Az X Display Manager egy olyan program, amely egy X szerver számára
munkafolyamatokat hitelesít, engedélyez és kezel. Az X Konzorcium által
meghatározott szabványos beállítások megfelelőek az X terminálok
használatához. Ennek ellenére ezt az állományt módosítanunk kell, hogy ne a
display :0-t használjuk alapértelmezett konzolként, és az XDM-et be kell
állítanunk, hogy figyelje az XDMCP kéréseket.
Az /etc/X11/xdm/xdm-config állományban végezzük el a következő beállítási
változtatásokat: tegyünk megjegyzésjelet a display :0-át konzolnak beállító
sorok elé:
! A következő három bejegyzés állítja be konzolnak a display :0-t .
!DisplayManager._0.setup: /etc/X11/xdm/Xsetup_0
!DisplayManager._0.startup: /etc/X11/xdm/GiveConsole
!DisplayManager._0.reset: /etc/X11/xdm/TakeConsole
Tegyünk megjegyzésjelet azon sorok elé, amelyek a display manager
requestPort-ja számára :0 értéket adnak meg.
!DisplayManager.requestPort: 0
_________________________________________________________________
4.3. Az Xaccess beállítása
Az Xaccess egy olyan állomány, melyet az XDM olvas be, hogy megállapítsa,
mely X terminálok jelentkezhetnek be és férhetnek hozzá a gazdagépen futó
programokhoz. Az X terminál egy kérést küld az XDM-nek, mely erre válaszként
az Xsetup szkriptet futtatja, ami beállítja a bejelentkezési képernyőt, és
megjeleníti az xlogin eszközt. Ez kezeli a hitelesítést, és jogos igény
esetén munkafolyamatot épít ki a gazdagépen futó kliens alkalmazások és az X
terminál között.
Ezen a ponton általában szükségesek a következő beállítási módosítások: a
hozzáférési jogok beállítása, az X szerverhez való hozzáférés megszorítása
érdekében, és saját hitelesítést használó gazdagépek felvétele IP cím
alapján. Ha több kliens bejelentkezését is engedélyezzük, a beállításoknak
ilyenformán kell kinézniük:
#* # Bármely X szerver kaphat bejelentkezési ablakot
158.100.5.121 # Csak bizonyos rendszerek jelentkezhetnek be
158.100.5.122
158.100.5.123
158.100.5.124
158.100.5.125
!* # A többi rendszer nem használhatja az XDM-et
_________________________________________________________________
4.4. A gazdagép hozzáféréseinek beállítása
Ha a terminálokat nem DNS szerverrel futtatjuk és/vagy az IP címeket nem
DHCP-vel osztjuk ki, minden X terminál esetén hozzá kell adnunk egy
bejegyzést az /etc/hosts állományhoz a linuxos gazdagépen.
158.100.5.121 # Egy rendszert adunk meg soronként
158.100.5.122 # az lprhost-nak és az loghost-nak szóló opcionális paraméterek
kel
158.100.5.123
158.100.5.124
158.100.5.125
_________________________________________________________________
4.5. Az X Font Server beállítása
Az X Font Server (xfs) rendszer-karakterkészletet biztosít X megjelenítő
szerverek számára. A legtöbb X terminál esetén ez az egyetlen módja, hogy
olyan élsimított (anti-aliased) karakterkészletet biztosítsunk számára, mint
a freetype.
A legtöbb Linux rendszer esetén az xfs-t egy /etc/init.d könyvtárbeli
szkript indítja, és/vagy rendszerindításkor egy /etc/rc.d/init.d vagy
valamelyik /etc/rc[0-6].d könyvtárbeli futási szintet inicializáló szkript.
A legfontosabb dolog amit ellenőriznünk kell, hogy az X terminál és az X
gazdagép (host) ugyanazon a porton küldi és veszi az üzeneteket. Néhány X
terminál az alapértelmezett xfs portot (7100) más szolgáltatásokhoz
használja, ezért az xfs-t egy másik, szabad porthoz kell hozzárendelni
(például a 7102-es porthoz), a konfliktusok elkerüléséhez.
A legtöbb rendszeren az XFS beállításai az /etc/X11/fs/config állományban
vannak. Az XFS távoli hozzáférésének engedélyezéséhez tegyünk
megjegyzésjelet a no-listen = tcp direktíva elé a konfigurációs állományban.
Győződjünk meg arról, hogy a kliensek maximális számát pontosan annyira,
vagy nagyobbra állítottuk, mint ahány klienst kis szeretnénk szolgálni.
_________________________________________________________________
4.6. Az X munkafolyamat beállítása
Az Xsession állomány kezeli az egyes gazdagépek X környezetére vonatkozó
információk zömét. Ebben az állományban beállítható többek között a
naplózás, az hogy melyik desktop manager-t futtassuk, és hogy milyen
billentyűzetkiosztást használunk. Ezek a beállítások erősen függnek a
használt környezettől, és ezért ebben a dokumentumban nem szerepelnek.
Elegendő annyit elmondani, hogy el kell döntenünk, felhasználó szintű vagy
globális beállításokat használunk a desktop környezetünkhöz, és hogy ezeket
a beállítási módosításokat ebben az állományban, vagy a felhasználó saját
könyvtárának .session állományban kell-e megtenni.
_________________________________________________________________
5. Haladó gazdagép-beállítás
Ez a rész néhány olyan opcionális beállítási lehetőség leírását célozza
meg, melyekkel javíthatjuk egy linuxos gazdagép teljesítményét.
_________________________________________________________________
5.1. Felhasználói- és csoport-korlátozások beállítása
A kis teljesítményű klienseken alapuló modell egyik veszélye, hogy egy
elszabaduló folyamat felemésztheti a gazdagép összes rendszermemóriáját
és/vagy processzoridejét. Ha ez bekövetkezik, a rendszer teljesítménye
olyannyira lecsökkenhet, hogy ebből fakadóan a rendszer válaszidejének
drasztikus növekedését, fagyást és egyéb nem kívánt következményeket
tapasztalhatunk..
Szerencsére a Linux több eszközzel is rendelkezik az ilyen típusú problémák
kezelésére. Az első ezek közül amit megnézünk, a limits.conf állomány az
/etc/security könyvtárban. A limits.conf állomány segítségével felhasználó
és csoport szintű korlátozásokat adhatunk meg bizonyos típusú rendszer
erőforrásokra, mint amilyen a memória. Ebben az állományban a korlátozások
beállítása történhet adott felhasználóra vagy csoportra. Bár ebben az
állományban sokféle korlátozást be lehet állítani, itt csak néhányat nézünk
meg.
A limits.conf állomány formáját tekintve különálló sorokból áll, a sorok
pedig a következő típusú értékeket tartalmazzák: (tartomány) (típus)
(egység) (érték), ahol a tartomány lehet felhasználó vagy csoport, a típus
hard (erős) vagy soft (gyenge) megszorításra, az egység a korlátozni kívánt
erőforrásra utal, az érték pedig a beállítandó megszorításhoz tartozó
értékre. Például beállítva a következő értéket:
guest hard priority 19
egy erős (hard) megszorítást helyezünk el az ütemezési sorrendiségen
(priority), mely segítségével a guest nevű felhasználó feladatait
ütemezi a rendszer. Ebben az esetben a guest felhasználó feladatai a
legkisebb prioritással rendelkeznek.
Másik példaként a guest nevű felhasználó maximális processzor idő
felhasználását 10 perc időtartamra korlátozhatjuk a következő érték
beállításával:
guest hard cpu 10
Utolsó példaként a guest nevű csoport sikertelen bejelentkezési
kísérleteinek számát háromra csökkentjük, ha beállítjuk a következő
értéket:
@guest hard maxlogins 3
_________________________________________________________________
5.2. További korlátozások
Az elszabaduló folyamatok esetleges hatásainak csökkentésének máik módja, ha
folyamatokra vonatkozó korlátozásokat állítunk be. Ezt elérhetjük, ha
beírjuk az ulimit parancsot az /etc/profile állományba.
Ha egy adott folyamat számára elérhető maximális memória mennyiségét soft
(gyenge) megszorítással akarjuk korlátozni, hogy a folyamat ne igényelhessen
több memóriát mint amennyi a rendszer összes memória kapacitása, akkor egy 1
GB fizikai és 500 MB virtuális memóriával rendelkező rendszer esetén a
következő értékeknek az /etc/profile állományban történő beállítása
megfelelő lehet:
ulimit -S -m 1000000
ulimit -S -v 500000
Ezen beállítás mellett a rendszer kilő minden olyan folyamatot, amely
a megadott korlátnál több erőforrást próbál meg lefoglalni.
_________________________________________________________________
6. Kliens beállítások
Ez a rész az általánosság szintjén foglalkozik azzal, hogy milyen
beállítások szükségesek egy átlagos X terminál, és egy gazdagép
összekapcsolásához.
_________________________________________________________________
6.1. A rendszerbetöltési folyamat
Ha az X terminál egy hálózati gazdagépről végzi a rendszerbetöltést, a
saját IP- valamint a gazdagép címének meghatározásához a bootp vagy a rarp
protokollt használhatja, esetleg tárolhatja is ezeket az értékeket saját
NVRAM memóriájában. A bootp protokoll használatának előnye, hogy a gazdagép
adatait és az IP-címeket központosítva, egy helyen tárolhatjuk. Az értékek
kliensen történő, helyi tárolásának előnye, hogy kifinomultabb TCP/IP és
gazdagép-adat kezelést tesz lehetővé.
Ha az X terminál gazdagép és IP-cím információit megfelelően beállítottuk,
az X terminál rendszerbetöltési folyamatának második lépése, az operációs
rendszer és alapértelmezett karakterkészlet betöltése. Ehhez a kliensnek
tudnia kell a rendszerlenyomat, a rendszerbeállítások és a karakterkészlet
teljes útvonalnevét. Ezen fájlok letöltéséhez szükséges még a
rendszerbetöltési eljárás megadása. A legtöbb rendszer esetén ez a tftp vagy
az nfs. Végül az X terminálnak tudnia kell, hogy melyik gép felelős az
XDMCP kommunikációért (azaz melyik gép szolgáltatja a kliens
alkalmazásokat). Az összes ilyen információt az X terminál NVRAM
memóriájában tároljuk.
A rendszerbetöltés folyamatának harmadik lépésére akkor kerül sor, amikor az
X terminál kapcsolódik a kliens géphez. A legtöbb X terminál képes arra,
hogy direkt vagy indirekt kéréssel megszólítsa a hálózat egyik xdmcp
munkafolyamat-kezelőjét. Indirekt kérés esetén minden elérhető xdmcp
munkafolyamat-kezelő válaszol, és megjeleníti a választható gazdagépek
listáját. Direkt kérés esetén a gazdagép xdm programja elindítja az Xsetup
szkriptet, amely beállítja a megjelenítő eszközt a bejelentkező
képernyőhöz, és elindítja az xlogin eszközt, amely csak érvényes
felhasználói azonosító és jelszó megadás után engedélyezi a belépést,
valamint az xdcmp munkafolyamat indítását.
_________________________________________________________________
7. További források
7.1. Linux HOGYANok
Ez a dokumentum a már nem karbantartott X terminál HOGYANt hivatott
kiegészíteni és helyettesíteni. A következő mini-HOGYANokat találhatjuk meg
a témában a Linux Dokumentációs Projekt www.tldp.org honlapján:
XWindow-Overview-HOWTO, XWindow-User-HOWTO, XDM-Xterm mini-HOWTO, NCD X
terminal mini-HOWTO.
_________________________________________________________________
7.2. Kézikönyv oldalak
A Linux Dokumentációs Projekt, az XFree86 projekt és a GNU egy sor azonnal
olvasható (on-line) leírást tesz közzé, melyek leírják az ezen
mini-HOGYANban tárgyalt szolgáltatásokat. Ezen dokumentumhoz kapcsolódó
kézikönyv oldalak: az xdm, az nfs, az exports, az X és az ulimit kézikönyv
oldalai.
_________________________________________________________________
7.3. Linux kézikönyvek
A Linux Dokumentációs Projekt Hálózati Adminisztrátorok Kézikönyvének
(Network Administrator's Guide,(NAG)) 14. fejezetében hasznos információkat
találhatunk a linuxos NFS használatáról.
_________________________________________________________________
7.4. Könyvek
Ajánljuk O'Reilly and Associates: "X Windows System Administrator's Guide"
című könyvét.
_________________________________________________________________
8. Hibajegyzék
8.1. Rendszer verziók
A mini-HOGYANban áttekintett módszerek felhasználták Redhat 7.3, 7.1, 6.3 és
6.1-es verzióit, valamint az XFree86 3.2 és 4.2 közötti változatait. A
használt X terminálok a Network Computing Devices (NCD) Network Computer
termináljainak nc900, nc500 és nc350-es változatai.
_________________________________________________________________
8.2. A felelősség teljes elhárítása
Ez a dokumentum úgy használható "ahogy van". Sem a szerző, sem a
terjesztők nem vállalnak semmilyen felelősséget fizikai, pénzügyi vagy
bármely más típusú kárért, amit a szövegben ajánlott dolgok követése
okozott.
_________________________________________________________________
8.3. Visszajelzés
Ha a dokumentummal kapcsolatban javaslataid vannak, vagy bármely részét
hasznosnak találtad, küldj e-mailt a dokumentum karbantartójának: speralta
[at] willamette [dot] edu.
_________________________________________________________________
8.4. Készítők
Köszönetet szeretnék mondani a Willamette Egyetemnek, hogy ott dolgozva
lehetőségem volt a dokumentumban szereplő Linux-alapú rendszerek
összeállítására és karbantartására, és Michael Spalti-nak, aki segített
nekem a technológia megismerésében, és az említett rendszerek
fejlesztésében.
_________________________________________________________________
8.5. Magyar fordítás
A magyar fordítást [33]Mócza Zsolt készítette (2004.01.20). A lektorálást
[34]Daczi László végezte el (2004.01.27). Eme dokumentum legfrissebb
változata megtalálható a [35]Magyar Linux Dokumentációs Projekt honlapján.
References
1. http://www.willamette.edu/~speralta/tldp/xterm
2. file://localhost/home/dacas/convert/Xterminals.html#COPYRIGHT
3. file://localhost/home/dacas/convert/Xterminals.html#BACKGROUND
4. file://localhost/home/dacas/convert/Xterminals.html#XFREE86
5. file://localhost/home/dacas/convert/Xterminals.html#AEN36
6. file://localhost/home/dacas/convert/Xterminals.html#INFRASTRUCTURE
7. file://localhost/home/dacas/convert/Xterminals.html#SECTION2
8. file://localhost/home/dacas/convert/Xterminals.html#HARDWARE
9. file://localhost/home/dacas/convert/Xterminals.html#SOFTWARE
10. file://localhost/home/dacas/convert/Xterminals.html#CONFIGURATION
11. file://localhost/home/dacas/convert/Xterminals.html#NFS
12. file://localhost/home/dacas/convert/Xterminals.html#XDM
13. file://localhost/home/dacas/convert/Xterminals.html#XACCESS
14. file://localhost/home/dacas/convert/Xterminals.html#HOST
15. file://localhost/home/dacas/convert/Xterminals.html#XFS
16. file://localhost/home/dacas/convert/Xterminals.html#XSESSION
17. file://localhost/home/dacas/convert/Xterminals.html#ADVANCED
18. file://localhost/home/dacas/convert/Xterminals.html#LIMITSCONF
19. file://localhost/home/dacas/convert/Xterminals.html#MORELIMITS
20. file://localhost/home/dacas/convert/Xterminals.html#CLIENT
21. file://localhost/home/dacas/convert/Xterminals.html#BOOT
22. file://localhost/home/dacas/convert/Xterminals.html#INFO
23. file://localhost/home/dacas/convert/Xterminals.html#LINUXDOCS
24. file://localhost/home/dacas/convert/Xterminals.html#MANPAGES
25. file://localhost/home/dacas/convert/Xterminals.html#GUIDES
26. file://localhost/home/dacas/convert/Xterminals.html#AEN144
27. file://localhost/home/dacas/convert/Xterminals.html#ERRATA
28. file://localhost/home/dacas/convert/Xterminals.html#VERSION
29. file://localhost/home/dacas/convert/Xterminals.html#DISCLAIMER
30. file://localhost/home/dacas/convert/Xterminals.html#FEEDBACK
31. file://localhost/home/dacas/convert/Xterminals.html#CREDITS
32. file://localhost/home/dacas/convert/Xterminals.html#AEN161
33. mailto:moczaz@freemail.hu_NO_SPAM
34. mailto:dacas@freemail.hu_NO_SPAM
35. http://tldp.fsf.hu/index.html