1462 lines
60 KiB
Plaintext
1462 lines
60 KiB
Plaintext
|
|
LILO mini-HOGYAN
|
|
|
|
Miroslav "Miskő Skoric, skoric at eunet dot yu
|
|
|
|
v3.19, 2004.03.30
|
|
_________________________________________________________________
|
|
|
|
A LILO a leggyakrabban alkalmazott linuxos betöltőprogram - Linux
|
|
Loader az x86-os Linuxoknál; Én inkább Lilo-nak fogom nevezni a LILO
|
|
helyett, mivel nem kedvelem a nagybetűs írásmódot. A dokumentum a
|
|
Lilo néhány jellegzetes telepítési módját mutatja be és a Lilo
|
|
felhasználói kézikönyvének kiegészítéseként szolgál. Úgy gondolom a
|
|
példák nagyon szemléletesek még akkor is, ha a környezet nem teljesen
|
|
hasonlít az enyémhez. Remélem néhány bosszúságtól meg fog óvni írásom.
|
|
Mivel a Lilo saját dokumentációja nagyon jó, akit a részletek
|
|
érdekelnek forduljon az /usr/doc/lilo* leírásokhoz. (A fentieket két
|
|
úriember Cameron Spitzer és Alessandro Rubini mondta. Ők készítették
|
|
a leírás előző változatait.)
|
|
_________________________________________________________________
|
|
|
|
A Lilo mini-HOGYAN ezen változata Cameron Spitzer
|
|
(cls@truffula.sj.ca.us) és Alessandro Rubini (rubini@linux.it)
|
|
munkáján alapul. Tony Harris (tony@nmr.mgh.harvard.edu) és Marc Tanguy
|
|
(tanguy@ens.uvsq.fr) is hozzájárultak a munkához. A fent említett
|
|
szerzők anyagait - változtatások nélkül - használtam fel, ehhez adtam
|
|
hozzá néhány a Windows NT és a Windows 2000 Lilo-val történő
|
|
együttműködéséhez kapcsolódó témát. Sokkal részletesebb információt
|
|
találsz a LILO menüjéből történő Windows NT/2000 aktiválásához a
|
|
csodálatos [1]Linux+WindowsNT mini-HOWTO dokumentumban.
|
|
|
|
1. Bevezetés
|
|
|
|
Annak ellenére, hogy a Lilo forrásaiban található dokumentáció nagyon
|
|
alapos (/usr/doc/lilo), a legtöbb Linux felhasználónak gondot okoz a
|
|
saját /etc/lilo.conf állományának elkészítése. Ez a leírás minimális
|
|
információkkal és 5 mintatelepítés bemutatásával kíván támogatást adni
|
|
nekik:
|
|
|
|
* Az első példa a klasszikus "Linux és valami más" telepítés.
|
|
* A következő azt mutatja br, hogyan kell a Lilo-t telepíteni egy
|
|
merevlemezre, mely /dev/hdc-ként kapcsolódik, de /dev/hda-ként
|
|
töltődik be. Erre általában akkor van szükség, ha futó
|
|
rendszeredről szeretnél egy új Linux meghajtót telepíteni. Itt
|
|
írom le, hogyan lehet SCSI lemezről indítani, ha a BIOS elég
|
|
modern hozzá.
|
|
* A harmadik példa azt mutatja be, hogyan lehet egy Linux rendszert
|
|
elindítani olyan lemezrészről, melyet nem ér el a BIOS.
|
|
* A következő példa megmutatja, hogyan lehet elérni a nagyméretű
|
|
lemezeket, melyet sem a BIOS, sem pedig a DOS nem tud egyszerűen
|
|
elérni (ez a rész egy picit elavult).
|
|
* Az utolsó példa azt mutatja meg, hogyan kell helyreállítani egy
|
|
sérült lemezt, ha a meghibásodást egy másik operációs rendszer
|
|
telepítése okozta.
|
|
|
|
Az utolsó három példát, az eredeti leírás szerzője, Cameron,
|
|
cls@truffula.sj.ca.us írta. Alessandro rubini@linux.it a Linuxon kívül
|
|
nem futtat mást, ezért nem tudja ellenőrizni, sem pedig frissíteni a
|
|
leírást. Szükségtelen mondanom, hogy a visszajelzéseket szívesen
|
|
várom.
|
|
|
|
2. Háttérinformáció és szabványos telepítés
|
|
|
|
Amikor a Lilo betölti a rendszert, BIOS hívásokat használ a Linux
|
|
rendszermag betöltéséhez a merevlemezről (IDE lemez, hajlékonylemez
|
|
vagy bármi más). Emiatt a rendszermagnak olyan helyen kell
|
|
elhelyezkednie, melyhez a BIOS hozzá tud férni.
|
|
|
|
A betöltés során a Lilo nem képes a fájlrendszer adatainak olvasására,
|
|
az /etc/lilo.conf fájlban beállított bármilyen útvonal a telepítés
|
|
során kerül feloldásra (mikor kiadjuk az /sbin/lilo parancsot). A
|
|
program a telepítés során építi fel azokat a táblázatokat, melyek
|
|
felsorolják, hogy mely szektorokat használják az operációs rendszer
|
|
betöltéséhez szükséges fájlok. Ennek következményeként, ezen fájlok
|
|
mindegyikének olyan lemezrészen kell elhelyezkednie, melyhez a BIOS is
|
|
hozzáfér (a fájlok általában a /boot könyvtárban helyezkednek el, ez
|
|
azt jelenti, hogy a Linux rendszernek csak a root lemezrészét kell
|
|
elérnie a BIOS-on keresztül).
|
|
|
|
A Bios-alapúságnak a másik következménye, hogy a betöltőt újra kell
|
|
telepíteni (azaz ki kell adni újra az /sbin/lilo parancsot) a Lilo
|
|
setup bármilyen módosításakor. Ha újrafordítod a rendszermagot és
|
|
felülírod a régi lemezképet újra kell telepíteni a Lilo-t.
|
|
|
|
2.1 Hova kell a Lilo-t telepítenem?
|
|
|
|
Az /etc/lilo.conf -ban található boot= utasítás jelzi a Lilo-nak hova
|
|
kell tennie az elsődleges betöltőt. Ez általában a a master boot
|
|
record (/dev/hda), Linux telepítésednek a root partíciója (általában
|
|
/dev/hda1, vagy /dev/hda2).
|
|
|
|
Ha merevlemezen egy másik operációs rendszer is telepítve van, jobban
|
|
teszed ha a Lilo-t a root partícióra telepíted az MBR helyett. Ebben
|
|
az esetben a parítciót "bootolhatóként" kell megjelölni az fdisk "a"
|
|
parancsával vagy az fdisk "b" parancsával. Ha nem írod felül a master
|
|
boot szektort, szükség esetén könnyebb lesz a Linux vagy a Lilo
|
|
eltávolítása.
|
|
|
|
Természetesen van lehetőség a fentihez hasonló "szabályok"
|
|
megkerülésére. Nos, a Lilo-t akkor is telepítheted az MBR-be, ha oda
|
|
már telepítettél egy másik operációs rendszert. Például, ha gépedre
|
|
először egy Windows NT 4.0-t telepítettél az NT betöltője került az
|
|
MBR-be, így probléma nélkül indíthatod az NT-t. Miután telepítetted a
|
|
Linuxot és azt választottad, hogy a Lilo az MBR -be kerüljön, a Lilo
|
|
átírta az NT betöltőjét. Mikor következő alkalommal indítod a
|
|
gépedet, nem tudod betölteni az NT-t. Ez azonban nem gond.
|
|
Szerkeszteni kell az /etc/lilo.conf fájlt és az NT-nek új bejegyzést
|
|
kell készíteni. Következő újraindításkor, a Lilo menüben ott lesz az
|
|
új NT bejegyzés. Ugyanez történik, ha a Windows NT helyett Windows
|
|
2000-t telepítesz.
|
|
|
|
2.2 IDE merevlemez beállítása
|
|
|
|
Személy szerint én nem használom sem az LBA sem a LARGE beállításokat
|
|
a BIOS-ban (bár én kizárólag Linuxot futtatok); ezek a PC-s világ
|
|
tervezésbeli hiányosságaiból adódó szörnyű tákolmányok. Ennek
|
|
következményeként a rendszermagnak az első 1024 cilinderben kell
|
|
elhelyezkednie. Ez mindaddig nem gond, amíg a merevlemez
|
|
particionálásakor a root partíció kis méretű (amit ettől függetlenül
|
|
is így kell csinálni).
|
|
|
|
Ha merevlemezen már van egy másik operációs rendszer nem módosíthatod
|
|
a BIOS beállításokat, különben a régi rendszered nem fog többé
|
|
működni. Az összes újabb Lilo terjesztés képes kezelni az LBA és
|
|
LARGE lemezbeállításokat.
|
|
|
|
Ne feledd, hogy az /etc/lilo.conf fájlban található "linear" kulcsszó
|
|
segíthet a geometriai problémák megoldásában. Ez a kulcsszó arra
|
|
utasítja a Lilo-t, hogy lineáris szektorcímzést használjon a
|
|
szektor/fej/cilinder hármas helyett. A 3D címzésre való átalakítás a
|
|
futási időre lesz halasztva, ezáltal téve a beállításokat sokkal
|
|
inkább immunissá a geometriából adódó problémák irányába.
|
|
|
|
Ha több mint egy merevlemezed van, és néhányukat csak a Linux
|
|
használja, valamint ha nincsenek benne a betöltési folyamatban, azt
|
|
beállíthatod a BIOS számára, hogy nincsenek is telepítve. Rendszered
|
|
sokkal gyorsabban fog betöltődni a Linux pedig pillanatok alatt
|
|
automatikusan felismeri a meghajtókat. Én gyakran cserélgetem a
|
|
meghajtókat a számítógépemben, de soha nem bántom a BIOS beállításait.
|
|
|
|
2.3 Hogyan avatkozhatok be a betöltési folyamat közben?
|
|
|
|
A Lilo készenléti jelénél a <Tab> billentyű lenyomása megmutatja a
|
|
választási lehetőségeket. Ha a Lilo-t nem interaktív módba állították
|
|
be tartsd lenyomva az <Alt> vagy <Shift> billentyűket mielőtt
|
|
megjelenik a "LILŐ üzenet.
|
|
|
|
Ha Linux rendszermagot töltesz be, a kiválasztott rendszer neve után
|
|
parancssori kapcsolót is megadhatsz. A rendszermag nagyon sok
|
|
parancssori kapcsolót fogad el. Az összes parancssori kapcsoló Paul
|
|
Gortmaker által írt "BootPrompt-HOWTŐ-ban található meg. Ezeket nem
|
|
kívánom itt megismételni. Néhány parancssori kapcsoló azonban
|
|
különösen fontos, és érdemes őket itt megemlíteni:
|
|
|
|
* root=: a Linux rendszermagnak jelezni lehet, hogy egy másik
|
|
partíciót csatoljon fel root partíciónak, mint ami a /lilo.conf
|
|
fájlban meg van adva. Például, rendszeremben van egy apró
|
|
lemezrész, melyen egy minimális Linux telepítés foglal helyet.
|
|
Erről képes voltam betölteni a rendszert, miután tévedésből
|
|
tönkretettem a root partíciót.
|
|
* init=: az 1.3.43 valamint újabb változatú Linux rendszermagok
|
|
képesek arra, hogy az /sbin/init helyett más parancsot hajtsanak
|
|
végre, mint ahogy az a parancssorban van. Ha súlyos hibákat
|
|
tapasztalsz a betöltési folyamat közben, az init=/bin/sh
|
|
meghatározásával elérheted az alaprendszert (mikor a parancssorban
|
|
vagy, nagy valószínűséggel fel kell csatolni a partíciókat:
|
|
próbáld meg a "mount -w -n -o remount /; mount -a" parancsokat, és
|
|
ne felejtsd lecsatolni őket ("umount -a"), mielőtt kikapcsolod a
|
|
géped).
|
|
* Egy szám: ha egy számot adunk meg a rendszermag parancssorában ,
|
|
arra utasítod az init-et, hogy egy meghatározott futási szintre
|
|
lépjen (az alapértelmezett általában a 3 vagy a 2, a választott
|
|
terjesztésnek megfelelően). Ezt megnézheted a init leírásában, az
|
|
/etc/inittab és /etc/rc*.d helyeken.
|
|
|
|
2.4 A Lilo eltávolítása
|
|
|
|
Mikor a Lilo felülírja a betöltő szektort, lement egy biztonsági
|
|
másolatot a /boot/boot.xxyy alá, ahol az xxyy az eszköz felső és alsó
|
|
számai hexadecimálisan kifejezve. A merevlemez, vagy lemezrész felső
|
|
és alsó számait a "ls -l /dev//device" parancs futtatásával veheted
|
|
szemügyre. Például a /dev/hda első szektora (felső 3, alsó 0) a
|
|
/boot/boot.0300 könyvtárba lesz lementve, ha a Lilo-t a /dev/fd0
|
|
eszközre telepítjük az egy /boot/boot.0200 könyvtárat fog létrehozni,
|
|
ha pedig /dev/sdb3 (felső 8, alsó 19) akkor /boot/boot.0813-ba lesz
|
|
lementve. Figyeld meg, hogy a Lilo nem fog még egy fájlt létrehozni,
|
|
ha már létezik egy, így nem kell törődnöd a a biztonsági másolattal,
|
|
ha újratelepíted a Lilo-t (például a rendszermagod újrafordítása
|
|
után). A /boot/ alatt található biztonsági másolatok mindig
|
|
pillanatfelvételei annak a helyzetnek, mielőtt bármilyen Lilo-t
|
|
telepítettél volna.
|
|
|
|
Ha valaha is el kell távolítanod a Lilo-t (például, abban a
|
|
szerencsétlen esetben, hogy eltávolítsd a Linuxot), egyszerűen csak
|
|
vissza kell állítanod az eredeti betöltő szektort. Ha a Lilo a
|
|
/dev/hda-ra települt, egyszerűen írd be a "dd if=/boot/boot.0300
|
|
of=/dev/hda bs=446 count=1" parancsot (Személy szerint én a "cat
|
|
/boot/boot.0300 > /dev/hda" parancsot használom, de ez nem
|
|
biztonságos, mivel ez helyre fogja állítani az eredeti partíciós
|
|
táblát is, melyet közben módosíthattál is). Ezt a parancsot sokkal
|
|
egyszerűbb futtatni, mint megpróbálkozni DOS parancssorból a "fdisk
|
|
/mbr" paranccsal, ez lehetővé teszi, hogy tisztán eltávolítsd a
|
|
lemezről a Linuxot, még akkor is, ha eddig csak mindig Linuxot
|
|
töltöttél is be. A Lilo eltávolítása után ne feledd el futtani a Linux
|
|
"fdisk" parancsát a Linux lemezrészek eltávolítsa céljából (A DOS
|
|
"fdisk" nem képes nem-DOS lemezrészek eltávolítására).
|
|
|
|
Ha a Lilo-t a root partícióra telepítetted(pl.: /dev/hda2), semmi
|
|
különöset nem kell tenned a Lilo eltávolításához. Egyszerűen csak
|
|
futtasd a Linux "fdisk" parancsát a Linux lemezrészek partíciós
|
|
táblából való eltüntetéséhez. Ne feledd el megjelölni a DOS lemezrészt
|
|
betölthetőként.
|
|
|
|
2.5 Ram lemez készítése
|
|
|
|
Figyelem: Ha ezt a bekezdést nehéznek találod, nézz körül a [2]How to
|
|
make a ram disk honlapon, itt megtalálhatod ennek a kiegészítésnek az
|
|
"eredetijét"...
|
|
|
|
Írta: Tony Harris
|
|
|
|
2000. október 16.
|
|
|
|
ram lemez ici-pici HOGYAN
|
|
|
|
Ha a root partíció olyan eszközön van, melynek nincs a rendszermagba
|
|
befordított eszközmeghajtója a lilo -t kell használnod ennek az
|
|
eszközmeghajtónak modulként való betöltéséhez a betöltési folyamat
|
|
korai szakaszában. Két egyszerű lépésből áll:
|
|
|
|
* készíts egy ram lemezképet az /mkinitrd paranccsal
|
|
* módosítsd a lilo.conf fájlt, hogy az a lemezképre mutasson
|
|
|
|
Először is, a cd-vel átváltok a /boot könyvtárba:
|
|
|
|
System.map chain.b module-info-2.2.16-3ext3
|
|
System.map-2.2.16-3 initrd-2.2.16-3.img vmlinux-2.2.16-3
|
|
System.map-2.2.16-3ext3 vmlinux-2.2.16-3ext3
|
|
vmlinuz kernel.h
|
|
boot.b map vmlinuz-2.2.16-3
|
|
bz.2.2.15.juke.Image module-info vmlinuz-2.2.16-3ext3
|
|
bzImage-2.2.14 module-info-2.2.16-3
|
|
|
|
Itt láthatod, hogy van egy 2.2.16-3 rendszermagom és hozzáadtam egy
|
|
második rendszermagot, mely támogatja az ext3-at
|
|
(vmlinuz-2.2.16-3ext3). Az első rendszermagom számára már létezik egy
|
|
lemezkép (initrd-2.2.16-3.img).
|
|
|
|
A második rendszermag számára létrehozandó lemezképhez, a
|
|
következőket kell beírnom (a begépelendő kiemelve van szedve):
|
|
|
|
boot# mkinitrd initrd-2.2-16-3ext3.img 2.2.16-3ext3
|
|
|
|
Az mkinitrd egy shell szkript, mely megvizsgálja a rendszermagom
|
|
számára szükséges modulokat, majd létrehoz egy ext2 fájlrendszert,
|
|
mely tartalmazza azokat a modulokat. Ha belepillantunk a lemezképbe
|
|
látjuk, hogy ez igaz:
|
|
|
|
boot# cat initrd-2.2.16-3ext3.img | gunzip > /tmp/myimage
|
|
|
|
boot# file /tmp/myimage
|
|
|
|
/tmp/myimage: Linux/i386 ext2 filesystem/
|
|
|
|
Nem szükséges belenézned a lemezképbe. A lemezkép létrehozása és a
|
|
lilo.conf módosítása a két kötelező lépés. A ram lemezkép leírása
|
|
kizárólag pedagógiai célokat szolgál.
|
|
|
|
A lemezkép megtekintéséhez azt fájlrendszerként kell felcsatolni:
|
|
|
|
boot# mount /tmp/myimage /mnt/tmp -t ext2 -o loop=/dev/loop3
|
|
|
|
boot# ls /mnt/tmp
|
|
|
|
bin dev etc lib linuxrc
|
|
|
|
boot# find /mnt/tmp
|
|
|
|
mnt/tmp/
|
|
|
|
mnt/tmp/lib/
|
|
|
|
mnt/tmp/lib/aic7xxx.o/
|
|
|
|
mnt/tmp/bin/
|
|
|
|
mnt/tmp/bin/sh/
|
|
|
|
mnt/tmp/bin/insmod/
|
|
|
|
mnt/tmp/etc/
|
|
|
|
mnt/tmp/dev/
|
|
|
|
mnt/tmp/dev/console/
|
|
|
|
mnt/tmp/dev/null/
|
|
|
|
mnt/tmp/dev/ram/
|
|
|
|
mnt/tmp/dev/systty/
|
|
|
|
mnt/tmp/dev/tty1/
|
|
|
|
mnt/tmp/dev/tty2/
|
|
|
|
mnt/tmp/dev/tty3/
|
|
|
|
mnt/tmp/dev/tty4/
|
|
|
|
mnt/tmp/linuxrc/
|
|
|
|
Ennek a ram lemezképnek a legfontosabb része az aic7xxx.o, mely az én
|
|
scsi modulom.
|
|
|
|
Végül elérkeztünk az utolsó lépéshez, az /etc/lilo.conf módosításához:
|
|
|
|
Itt láthatod az én bejegyzésemet a lilo.conf fájlban, mely összhangban
|
|
van az imént létrehozott rendszermaggal és a lemezképpel:
|
|
|
|
image=boot/vmlinuz-2.2.16-3ext3/
|
|
|
|
label=linux.ext3
|
|
|
|
initrd=boot/initrd-2.2.16-3ext3.img/
|
|
|
|
read-only
|
|
|
|
root=dev/hdb3/
|
|
|
|
Ennyi az egész. Root felhasználóként futtasd a /lilo-t, majd indítsd
|
|
újra a géped.
|
|
|
|
Ha gondjaid vannak, nézd meg [3]Linux kernel HOWTO ( [4]Linux
|
|
rendszermag HOGYAN) dokumentumot. Van néhány dolog benne amikkel
|
|
találkoznod kellett: az /etc/conf.modules fájlban található
|
|
rendszermag-modulokat le kell fordítani.
|
|
|
|
3. Az egyszerű beállító állomány
|
|
|
|
A legtöbb Lilo telepítés olyan beállító állományokat használ, mint az
|
|
alábbi:
|
|
|
|
boot = /dev/hda # vagy a gyökér lemezrész
|
|
delay = 10 # késleltetés, tizedmásodpercben (ekkor avatkozhatsz be)
|
|
vga = 0 # nem kötelező. 80x50-hez használd a "vga=1" parancsot
|
|
#linear # geometriai problémák esetén próbálkozz a "linear" paranccsa
|
|
l.
|
|
|
|
image = /boot/vmlinux # a zImage fájlod
|
|
root = /dev/hda1 # a gyökér lemezrész
|
|
label = Linux # vagy bármilyen tetszetős név
|
|
read-only # a root partíció kizárólag olvashatóként történő felcs
|
|
atolása
|
|
|
|
other = /dev/hda4 # dos lemezrész, ha van
|
|
table = /dev/hda # a jelenleghi partíciós táblázat
|
|
label = dos # vagy bármilyen nem tetszetős név
|
|
|
|
Ha szeretnéd, lehet több "image" és "other" bekezdésed. Nem szokatlan,
|
|
hogy több rendszermag-lemezképed van beállítva a lilo.conf-ban,
|
|
legalábbis, ha naprakész vagy a rendszermag fejlesztésekben.
|
|
|
|
3.1 Nagy rendszermagok kezelése
|
|
|
|
Ha fordítasz egy "zImage" rendszermagot és az túl nagy ahhoz, hogy fél
|
|
megabájtban elférjen (ez általános az új 2.1 rendszermagoknál), akkor
|
|
egy "nagy zImage"-et kell helyette készítened: "make bzImage". Egy
|
|
nagy rendszermag-lemezkép betöltéséhez semmi különleges nem kell, csak
|
|
a Lilo 18 vagy újabb változata. Ha a telepítésed régebbi, a Lilo
|
|
csomagodat frissíteni kell.
|
|
|
|
3.2 Windows NT betöltése a "LILO boot:" menüből
|
|
|
|
A következőkben leírom annak menetét, hogyan tudod hozzáadni a Lilo
|
|
menüjéhez mind a Linux, mind pedig az NT bejegyzéseit:
|
|
|
|
* Először is javaslom, hogy telepíts egy friss Windows NT 4.0-t a
|
|
merevlemezre. Azt gondolom, hogy már elkészítetted a fontos
|
|
adataid biztonsági mentését, így az NT telepítése nem okozhat
|
|
problémát. Az NT telepítése közben, a telepítő nem fogja
|
|
megkérdezni hova telepítse a NT betöltőjét, így az merevlemez
|
|
MBR-jébe (Master Boot Record) kerül. Azonban lehetőség van arra,
|
|
hogy az MBR előző tartalma megmaradjon az MBR-en belül
|
|
(különösen egy előző Lilo). Emiatt azt javaslom, hogy (az NT
|
|
telepítése előtt) egy DOS-os Fdisket tartalmazó DOS
|
|
rendszerlemezről töltsd be a rendszert. A parancssorban a:\
|
|
egyszerűen írd be a következő parancsot: fdisk /mbr és indíts
|
|
újra a gépet (immár a rendszerlemez nélkül).
|
|
* Miután sikeresen telepítetted az NT-t, láthatod, hogy az egész
|
|
merevlemezt elfoglalja, vagy a merevlemezed egy meghatározott
|
|
részét (attól függően, hogyan döntöttél a telepítési folyamat
|
|
során). Tanácsos "lezsugorítani" az NT-t elfoglaló lemezrészt,
|
|
annak érdekében, hogy legyen egy kis szabad helyünk a lemezen.
|
|
Erre a szabad területre fogod telepíteni a Linuxot. Miután
|
|
beállítottad az NT-t és az működik, egy Partition Magic
|
|
segédprogramot (gyártója a Power Quest) tartalmazó
|
|
hajlékonylemezről kell indítanod a rendszert. Ez egy grafikus
|
|
eszköz, mely látja az összes lemezen lévő összes lemezrészt. A
|
|
legjobb dolog, hogy a lemezrészekkel anélkül tudsz változtatásokat
|
|
végrehajtani, hogy tönkretennéd a már meglévő adataidat. Az egyik
|
|
lehetőség a meglévő lemezrészek csökkentése, annak érdekében,
|
|
hogy egy kis szabad helyet szerezzünk egyéb célokra. Bár tanácsos
|
|
egy biztonsági másolatot készíteni bármilyen módosítás előtt, én
|
|
általában az NT lemezrész "zsugorítását" az előtt teszem,
|
|
mielőtt még bármit is telepítettem volna az NT-n kívül (így, ha
|
|
szükséges egy újratelepítés ne okozhat gondot). Nos, a Partition
|
|
Magic (vagy bármely általad ismert hasonló segédprogram)
|
|
lezsugorítja az NT lemezrészt (legyen az NTFS vagy FAT) egy kisebb
|
|
méretűre, majd ezt az előző rész elejére vagy a végére teszi.
|
|
Ez azt jelenti, hogy választhatsz, hogy a lezsugorított NT
|
|
lemezrész a merevlemez elején vagy végén helyezkedjen el (én
|
|
általában azt választom, hogy az NT a lemez elejére kerüljön, így
|
|
a lemez hátsó része "szabad területté" válik). A "zsugorítás"
|
|
befejezése után, újraindíthatod az NT-t, és ellenőrizheted az új
|
|
helyzetet: a Windows intézőt és a Lemezkezelőt használhatod erre
|
|
a feladatra.
|
|
* Eddig megvolnánk. A következő lépés a Linux telepítése. Ha
|
|
ismered a RedHat terjesztést (remélem más terjesztésekkel ugyanez
|
|
vagy hasonló a helyzet), rakd a telepítő CD-t a meghajtóba és
|
|
indítsd újra a géped. Amikor a telepítés típusának kiválasztásához
|
|
érsz (Gnome vagy KDE munkaállomás, Egyéni stb.) bármelyik általad
|
|
kívánt típust kijelölheted, én azonban a munkaállomás
|
|
(workstation) telepítését javasolnám először. Ez azért jó, mert a
|
|
Linux telepítő automatikusan megtalálja a szabad partíciót az
|
|
(első) merevlemezen, elkészíti az összes, Linuxhoz szükséges
|
|
partíciót, megfelelően megformázza őket, alapértelmezettként
|
|
beállítja a legtöbb opciót, így nincsen sok gondod a telepítés
|
|
alatt (később ha szeretnéd hozzáadhatod a hiányzó összetevőket,
|
|
vagy újratelepítheted a Linuxot egyéni módban a már létező
|
|
partíciókra). A Lilonak az MBR-be kell kerülnie.
|
|
* Miután úgy látod, hogy a Linux telepítse befejeződött, újra kell
|
|
indítani a gépet és látni fogod a Lilo-t egyetlen betölthető
|
|
Linux bejegyzéssel (vagy több mint egy Linux bejegyzéssel abban az
|
|
esetben, ha a hardvered többprocesszoros). Ne ess pánikba! A
|
|
Windows NT még mindig ott van, ahova telepítetted a Linux előtt.
|
|
Minél előbb meg kell ismerkedned a Linuxszal, abból a célból,
|
|
hogy megtaláld és megszerkeszd az új /etc/lilo.conf fájlodat.
|
|
Mikor először nyitod meg ezt a fájlt, azt fogod látni, hogy csak
|
|
egy (vagy több) Linux bejegyzés szerepel. Nos, ismerned kell a
|
|
pontos helyzetét (azaz partícióját) a Windows NT telepítésednek,
|
|
így hozzáadhatod a megfelelő bejegyzést az /etc/lilo.conf fájlba.
|
|
Miután megcsináltad, indítsd újra a Lilo-t és a következő
|
|
újraindítás után ott lesz mind a "linux" mind pedig a "nt"
|
|
bejegyzés a Lilo menüjében.
|
|
|
|
3.3 Windows 2000 betöltése a "LILO boot:" menüből
|
|
|
|
Nos, használhatod ugyanazt az eljárást, amit fent ismertettem.
|
|
Javaslom, hogy olvasd el a [5]Linux+WindowsNT mini-HOWTO dokumentumot,
|
|
mely ír a Windows 2000 betöltéséről is. Ez a lemez ugyanazon
|
|
területére volt telepítve, mint Windows NT azelőtt. Itt nagyon sok
|
|
hasznos részletet találsz majd meg a különböző Linux+WinNT/2000/98
|
|
kombinációkat illetően.
|
|
|
|
4. A hdc telepítése hda-ként, a bios= kapcsoló használatával
|
|
|
|
A Lilo lehetőséget ad arra, hogy egy merevlemezről csatlakoztassuk a
|
|
rendszermag lemezképét, és a BIOS-t arra utasítsuk, hogy egy másik
|
|
lemezről töltse azt be. Például, én gyakran telepítem a Linuxot
|
|
hdc-re (secondary mester), majd önálló rendszerként töltöm azt be, egy
|
|
másik gép primary IDE vezérlőjén lévő rendszerben. A telepítő
|
|
hajlékonylemezt egy pici partícióra másoltam, így futtathatom a chroot
|
|
parancsot egy virtuális konzolon a hdc telepítéséhez, miközben a
|
|
rendszert valami másra használom.
|
|
|
|
A Lilo telepítéséhez használt lilo.conf fájl a következőképpen néz
|
|
ki:
|
|
|
|
# Ezt a fájlt egy /dev/hdc-n futó rendszernél kell alkalmazni
|
|
boot = /dev/hdc # felülírja a hdc MBR-jét
|
|
disk = /dev/hdc # jelzi milyen lesz a hdc:
|
|
bios = 0x80 # a bios első meghajtóként fogja látni
|
|
delay = 0
|
|
vga = 0
|
|
|
|
image = /boot/vmlinux # ez a /dev/hdc1- en van
|
|
root = /dev/hda1 # de a betöltődés során hda1 lesz
|
|
label = Linux
|
|
read-only
|
|
|
|
Ezt a konfigurációs állományt egy off /dev/hdc1-en futó Lilo-nak kell
|
|
beolvasnia. A Lilo felcsatolja és beírja a betöltő szektorba. A
|
|
(/dev/hdc)-nek hivatkoznia kell a /boot-ban elhelyezkedő fájlokra
|
|
(jelenleg hdc-ként telepítettük); az ilyen állományok hda alatt
|
|
lesznek elérhetőek, ha a lemezt egy önálló rendszerről töltjük be.
|
|
|
|
Ezt a konfigurációs fájlt én /mnt/etc/lilo.conf.hdc-nek hívom (az /mnt
|
|
az ahova a hdc kerül felcsatolásra a telepítés során. A Lilo
|
|
telepítéáséhez a "cd /mnt; chroot . sbin/lilo -C /etc/lilo.conf.hdc
|
|
parancsot használom. Ha ez esetleg varázslatnak tűnne nézd meg a
|
|
chroot kézikönyv oldalait.
|
|
|
|
A "bios=" utasítás a lilo.conf fájlban azt jelzi a Lilo-nak, hogy a
|
|
BIOS hogyan jelöli az eszközt. A BIOS hívás azonosítja a hajlékony- és
|
|
merevlemezes meghajtókat: 0x00 és a 0x01 választja ki a
|
|
hajlékonylemez-meghajtót, a 0x80 és az ezt követő számok pedig a
|
|
merevlemezt (a régi BIOS-ok csak két eszköz elérésére képesek). A
|
|
"bios = 0x80" az előző mintafájlban azt jelenti, hogy használd a
|
|
0x80 a BIOS hívásokban a "/dev/hdc" eszközhöz.
|
|
|
|
Ez a Lilo utasítás más helyzetekben is hasznos lehet, például mikor a
|
|
BIOS az IDE lemezek helyett SCSI lemezekről is tud rendszert
|
|
betölteni. Ha mind IDE, mind pedig SCSI eszközök is jelen vannak, a
|
|
Lilo nem tudja eldönteni, hogy a 0x80 mely lemezre fog vonatkozni,
|
|
mivel a felhasználó tudja ezt kiválasztani a BIOS konfigurációs
|
|
menüben, és a BIOS-t nem lehet elérni, miközben a Linux működik.
|
|
|
|
Alapesetben a Lilo azt feltételezi, hogy az IDE lemezeket
|
|
csatlakoztatja először BIOS, de ezt felül lehet bírálni a következők
|
|
használatával a /etc/lilo.conf fájlban:
|
|
|
|
disk = /dev/sda
|
|
bios = 0x80
|
|
|
|
5. A Lilo használata, ha a BIOS nem látja a root partíciót
|
|
|
|
Két IDE és egy SCSI lemezem van. A SCSI lemezt nem lehet a BIOS-ból
|
|
látni. A Linux betöltője a Lilo, BIOS hívásokat használ, és csak
|
|
azokat a meghajtókat látja, amelyet a BIOS is lát. Az én buta AMI
|
|
BIOS-om csak "A:"-ról vagy "C:" -ről hajlandó rendszert betölteni. A
|
|
root partícióm a SCSI lemezem egy lemezrészén helyezkedik el.
|
|
|
|
A megoldás az, hogy a rendszermagot, a map fájlt, és a lánc betöltőt
|
|
(chain loader) az első IDE lemezen egy Linux partíción tárolom.
|
|
Figyeld meg, hogy nem kötelező a a rendszermagot a root partíción
|
|
tartani.
|
|
|
|
Az első IDE meghajtóm második lemezrésze (/dev/hda2, a Linux
|
|
lemezrész melyről régebben a rendszert szoktam betölteni) a /u2 alá
|
|
van felcsatolva. Íme az általam használt /etc/lilo.conf fájl.
|
|
|
|
# Lilo telepítése a Master Boot Recordba
|
|
# az első IDE lemezen.
|
|
#
|
|
boot = /dev/hda
|
|
# /sbin/lilo (a telepítő) bemásolja a Lilo boot recordot
|
|
# a következő fájlból az MBR-be.
|
|
install = /u2/etc/lilo/boot.b
|
|
#
|
|
# Írtam egy bőbeszédű boot menüt. A Lilo itt fogja azt megtalálni.
|
|
message = /u2/etc/lilo/message
|
|
# A telepítő elkészíti a következő fájlt. Jelzi a
|
|
# rendszer-betöltőnek, hol vannak a rendszermag blokkjai.
|
|
map = /u2/etc/lilo/map
|
|
compact
|
|
prompt
|
|
# várj 10 másodpercet, majd töltsd be alapértelmezettként az 1.2.1 rendszerma
|
|
got.
|
|
timeout = 100
|
|
# A rendszermag ott helyezkedik el, ahol a BIOS láthatja:
|
|
# cp -p /usr/src/linux/arch/i386/boot/zImage /u2/z1.2.1
|
|
image = /u2/z1.2.1
|
|
label = 1.2.1
|
|
# A Lilo megmondja a rendszermagnak, hogy csatolja fel a első SCSI partíciót
|
|
# root fájlrendszerként. A BIOS-nak nem szükséges látnia.
|
|
root = /dev/sda1
|
|
# A lemezrész ellenőrzésre kerül és a /etc/rc.d/rc.S csak-olvashatóként újra
|
|
felcsatolja
|
|
|
|
# Telepítettem egy régi Slackware rendszermagot is, arra az esetre, ha netalán
|
|
|
|
# nem működik a másik rendszermag. Ténylegesen csak egyszer volt szükségem rá
|
|
.
|
|
image = /u2/z1.0.9
|
|
label = 1.0.9
|
|
root = /dev/sda1
|
|
read-only
|
|
# A DR-DOS 6 lemezrészem.
|
|
other = /dev/hda1
|
|
loader=/u2/etc/lilo/chain.b
|
|
label = dos
|
|
alias = m
|
|
|
|
6. SCSI meghajtó BIOS számának kiderítése
|
|
|
|
Marc Tanguy hozzájárulása (mtanguy@ens.uvsq.fr), 2001.09.27
|
|
|
|
6.1 Az elmélet
|
|
|
|
Alapvetően két módot érdemes tudni:
|
|
|
|
Ha van egy adaptec scsi kártyád (2940u2, 29160, 39160), egyszerűen a
|
|
"diagnózis" módszert kell használni (a BIOS v3.10.0 használat a
|
|
ajánlott). Ezt az scsi kártya BIOS menüjében kell aktiválni. Majd
|
|
valami ilyesmire kell várnod, és valami hasonlót kell látnod:
|
|
|
|
... ID LUN Gyártó Termék Rev Méret Sync Bus HD#
|
|
... 0 0 QUANTUM ATLAS10K2 DDD6 17GB 160 16 80h
|
|
... 1 0 QUANTUM ATLAS10K2 DDD6 17GB 160 16 81h
|
|
... 2 0 IBM DDRS DC1B 4GB 80 16 82h
|
|
... 3 0 IBM DNES SAH0 9GB 80 16 83h
|
|
|
|
Ha nincsen adaptec kártyád, tudnod kell mi a "betöltő" lemez
|
|
(általában ID 0, de ez nem kötelező, ezt az scsi kártya BIOS-ban
|
|
lehet meghatározni) a LILO hol fogja megtalálni és hol fog kezdődni:
|
|
ez az első lemez, ezért a 0x80 számmal rendelkezik. Ezután már nagyon
|
|
egyszerű, a BIOS követi az ID-ket.
|
|
|
|
Például :
|
|
|
|
ID 0 -> boot -> 0x80
|
|
ID 1 -> empty
|
|
ID 2 -> disk -> 0x81
|
|
ID 3 -> disk -> 0x82
|
|
|
|
or
|
|
|
|
ID 0 -> disk -> 0x81
|
|
ID 1 -> empty
|
|
ID 2 -> disk -> 0x82
|
|
ID 3 -> boot -> 0x80
|
|
ID 4 -> disk -> 0x83
|
|
|
|
Ez a rész egyáltalán nem törődik azzal, hogy mi van az scsi lemezekre
|
|
telepítve. Azonban figyelembe kell venni, hogy ha a SCSI csatolónál
|
|
nagyobb ID azonosítót használsz akkor gondjaid lehetnek. Ezért mindig
|
|
meg kell próbálni hogy az scsi csatoló ID-je közvetlenül az scsi
|
|
eszköz azonosítója mögött legyen.
|
|
|
|
6.2 A Linux és az NT indításának megcserélése
|
|
|
|
Renben, de az NT kell, hogy legyen az első betöltendő lemez, ezért
|
|
az 0x80 kell neki adni, azonban már van egy LILO-m és egy teljes ext2
|
|
lemezrészem a 0x80 lemezen és a NT pedig a 0x83 lemezen van. Hogyan
|
|
"cserélhetem ki" a Linuxot az NT-vel? Ez nagyon egyszerű: csak
|
|
jelezni kell a BIOS-nak, hogy az NT lemez most a 0x80 a Linux lemez
|
|
pedig a 0x83.
|
|
|
|
other=/dev/sdd1
|
|
label=nt
|
|
map-drive = 0x83
|
|
to = 0x80
|
|
map-drive = 0x80
|
|
to = 0x83
|
|
|
|
Ez a változtatás egy figyelmeztetéssel fog járni:
|
|
Warning: BIOS drive 0x8? may not be accessible
|
|
(Figyelem: a 0x8? BIOS meghajtó lehetséges, hogy nem lesz elérhető)
|
|
|
|
Ha tudod mit csinálsz, gond nélkül működni fog.
|
|
|
|
A következő konfiguráción használtam, amelyen egy Red Hat Linux 7.1
|
|
és egy Windows 2000 Pro volt:
|
|
|
|
Név mutató partíció.típus Fájlrendszer típus [cimke] méret (MB)
|
|
|
|
lemez: /dev/sda - 0x80
|
|
sda1 Boot Primary Linux ext2 [/boot] 24.68
|
|
sda2 Primary Linux Swap 139.83
|
|
sda3 Primary Linux ext2 [/usr] 3150.29
|
|
sda4 Primary Linux ext2 [/home] 15044.04
|
|
|
|
lemez: /dev/sdb - 0x81
|
|
sdb1 Primary Linux Swap 139.83
|
|
sdb2 Primary Linux ext2 [/] 3150.29
|
|
sdb3 Primary Linux ext2 [/opt] 1052.84
|
|
sdb4 Primary Linux ext2 [/public] 14015.88
|
|
|
|
lemez: /dev/sdc - 0x82
|
|
sdc1 Primary Linux ext2 [/var] 1052.84
|
|
sdc2 Primary Linux ext2 [/tmp] 106.93
|
|
sdc3 Primary Linux ext2 [/cache] 1052.84
|
|
sdc4 Primary Linux ext2 [/chroot] 2352.44
|
|
|
|
lemez: /dev/sdd - 0x83
|
|
sdd1 Boot Primary NTFS [WINDOWS_2000] 9162.97
|
|
|
|
A teljes /etc/lilo.conf állományom:
|
|
boot=/dev/sda
|
|
map=/boot/map
|
|
install=/boot/boot.b
|
|
prompt
|
|
default=Linux
|
|
read-only
|
|
compact
|
|
image=/boot/vmlinuz
|
|
label=Linux
|
|
root=/dev/sdb2
|
|
other=/dev/sdd1
|
|
label=Windows
|
|
map-drive = 0x83
|
|
to = 0x80
|
|
map-drive = 0x80
|
|
to = 0x83
|
|
|
|
6.3 Egyéb
|
|
|
|
Éppen most építettem be egy új scsi lemezt, és a LILO most nem
|
|
hajlandó betöltődni, mi történik?
|
|
|
|
Mikor egy új meghajtót építesz be a rendszerbe, nagyon figyelned kell
|
|
az ID-kre. Ha már két meglévő meghajtó közé csatlakoztatsz egy újat,
|
|
a BIOS számok megváltoznak:
|
|
|
|
előtte ----> utána
|
|
scsi id - - BIOS id scsi id - - BIOS id
|
|
ID 0 - disk - 0x80 ID 0 - disk - 0x80
|
|
ID 1 - empty ID 1 - new disk - 0x81
|
|
ID 2 - disk - 0x81 ID 2 - disk - 0x82 !!
|
|
|
|
Ha megváltoztatod a BIOS ID-ket, újra kell értékelned őket.
|
|
|
|
7. Nagy kapacitású lemezek elérése, ha a BIOS nem látja azt
|
|
|
|
Megjegyzés: "Nagy" az 1GB? Nos, egyszer volt hol nem volt ...
|
|
|
|
Irodámban lévő rendszeremben 1GB-os IDE lemez van. A BIOS csak az
|
|
első 504 MB-ot látja az IDE estében. (Ahol is az MB 2**10 byte-ot
|
|
jelent, nem pedig 10**6 byte-ot.) Szóval MS-DOS-om van egy 350 MB-os
|
|
partíción /dev/hda1, valamint a Linux root egy 120 MB-os
|
|
lemezrészen/dev/hda2.
|
|
|
|
Hauke Laging (hauke@laging.de) és Bob Hall (bhall@hallfire.org)
|
|
észrevettek egy apróbb hibát a fentieknél, ők javasolták hogy a MB
|
|
2**20 byte legyen a 2**10 byte helyett. Köszönöm a kiigazítást. Ezen
|
|
felül, Hauke többet szeretett volna tudni, ahogy ő nevezte a, "LILO
|
|
indulás karakter kódjairól, amikor a LILO leáll a LI, LI-, LIL- vagy
|
|
más hibaüzenetekkel". Szívesen venném a hozzászólásokat ebben a
|
|
témakörben vagy működő hivatkozást a magyarázatra.
|
|
|
|
Íme tessék (Zohar Stolar hozzájárulása, zohar@numericable.fr):
|
|
|
|
B. LILO betöltési hibakódok
|
|
|
|
[6]http://www.tldp.org/HOWTO/Bootdisk-HOWTO/a1483.html
|
|
|
|
Köszönöm a hivatkozást.
|
|
|
|
Az MS-DOS nem volt képes telepíteni magát, mikor a lemez új. A Novell
|
|
DOS 7-nek ugyanez a problémája volt. Szerencsémre, az "IBM opciók"
|
|
elfelejtette berakni a dobozba a "OnTrack" lemezt a meghajtó mellé. A
|
|
merevlemez mellé kellett volna rakni a "OnTrack Disk Manager" nevű
|
|
programot. Ha csak MSDOS-od van, azt hiszem ezt használnod kell.
|
|
|
|
Így készítettem egy lemezrészt a linuxos fdisk-kel. MSDOS-6.2 nem
|
|
települt a /dev/hda1-re. Valami ilyesmit írt ki: "Az MS-DOS ezen
|
|
verziója csak új telepítésekhez használható. A számítógépeden már van
|
|
MS-DOS, ezért egy frissítő kiadásra van szükséged, melyet
|
|
beszerezhetsz a kereskedőnél." Valójában a merevlemez teljesen új
|
|
volt.
|
|
|
|
Micsoda tragacs! Így újra futtattam a linuxos fdisk-et és letöröltem
|
|
az 1. partíciót a partíciós táblából. Ez kielégítette az MS-DOS
|
|
6.2-őt, mely létrehozta ugyanazt a 1. partíciót, melyet éppen most
|
|
töröltem le. Az MS-DOS 6.2 beírta a saját Master Boot Record-ját a
|
|
merevlemezre, de nem tudta betölteni magát.
|
|
|
|
Szerencsére volt egy Slackware rendszermagom egy hajlékonylemezen (ezt
|
|
a Slackware telepítő programja a "setup" készítette), így betöltöttem
|
|
a Linuxot és felülírtam a a Lilo-val a MS-DOS hibás MBR-jét. Ez
|
|
működött. Íme az általam használt /etc/lilo.conf fájl:
|
|
|
|
boot = /dev/hda
|
|
map = /lilo-map
|
|
delay = 100
|
|
ramdisk = 0 # kikapcsolja a ramdisk-et a Slackware magban
|
|
timeout = 100
|
|
prompt
|
|
disk = /dev/hda # A BIOS csak az első 500 MB-ot látja.
|
|
bios = 0x80 # Az első IDE lemezt adja meg.
|
|
sectors = 63 # a meghajtó dokumentácijából kivett számok
|
|
heads = 16
|
|
cylinders = 2100
|
|
image = /vmlinuz
|
|
append = "hd=2100,16,63"
|
|
root = /dev/hda2
|
|
label = linux
|
|
read-only
|
|
vga = extended
|
|
other = /dev/hda1
|
|
label = msdos
|
|
table = /dev/hda
|
|
loader = /boot/chain.b
|
|
|
|
Miután telepítettem ezeket a rendszereket, ellenőriztem a lemezrészt,
|
|
mely tartalmazza a zImage, boot.b, map, chain.b, és üzenet fájlokat és
|
|
képesek az msdos fájlrendszer használatára, mivel nincsen
|
|
"stacker"-rel, vagy "doublespace"-el tömörítve. Így tudtam DOS
|
|
lemezrészt készíteni a /dev/hda1 500 MB-os lemezen.
|
|
|
|
Azt is megtanultam, hogy az "OnTrack" egy partíciós táblát írt volna
|
|
néhány tucat bájttal a merevlemezre, az eleje helyett és valószínűleg
|
|
meg kellett volna bütykölni a Linux IDE meghatót, hogy megoldja a
|
|
problémát. Az előre lefordított Slackware rendszermaggal azonban
|
|
lehetetlen lett volna telepíteni. Végül az IBM küldött nekem egy
|
|
"OnTrack" lemezt. Felhívtam az OnTrack's technikai támogatását. Azt
|
|
mondták a Linux rossz, mert nem használja a BIOS-t. Lemezüket odaadtam
|
|
valaki másnak.
|
|
|
|
8. Biztonsági lemezről történő betöltés
|
|
|
|
Következő. Telepítettem a Windows-95-öt az irodai rendszeremen. Ez
|
|
tönkretette a szép Lilo MBR-met, de a Linux partícióimat békén hagyta.
|
|
A rendszermag betöltése hajlékonylemezről nagyon sokáig tart, ezért
|
|
egy olyan hajlékonylemezt készítettem, mely tartalmaz egy működő
|
|
Lilo-t. Ez betölti a rendszermagomat az IDE merevlemezemről.
|
|
|
|
A lilo lemezt a következőképp készítettem el:
|
|
fdformat /dev/fd0H1440 # létrehozza a sávokat egy szűz lemezen
|
|
mkfs -t minix /dev/fd0 1440 # a fájlrendszer minix típusú
|
|
mount /dev/fd0 /mnt # az alapértelmezett tmp felcsatolása
|
|
cp -p /boot/chain.b /mnt # másold át a lánc betöltőt
|
|
lilo -C /etc/lilo.flop # telepítsd a Lilo-t és a térképet a lemezre.
|
|
umount /mnt
|
|
|
|
Figyeld meg, hogy a lemezt fel kell csatolni, miközben a telepítőt
|
|
futtatod , hogy a Lilo tudja írni helyesen a csatoló fájljait.
|
|
|
|
Ez a fájl az /etc/lilo.flop. Majdnem ugyanaz mint a legutóbbi:
|
|
|
|
# Egy hajlékonylemezt készít, mely a rendszermagot a merevlemezről tölti be.
|
|
boot = /dev/fd0
|
|
map = /mnt/lilo-map
|
|
delay = 100
|
|
ramdisk = 0
|
|
timeout = 100
|
|
prompt
|
|
disk = /dev/hda # 1 GB IDE, a BIOS csak az első 500 MB-ot látja.
|
|
bios=0x80
|
|
sectors = 63
|
|
heads = 16
|
|
cylinders = 2100
|
|
image = /vmlinuz
|
|
append = "hd=2100,16,63"
|
|
root = /dev/hda2
|
|
label = linux
|
|
read-only
|
|
vga = extended
|
|
other = /dev/hda1
|
|
label = msdos
|
|
table = /dev/hda
|
|
loader = /mnt/chain.b
|
|
|
|
Végül, szükségem volt egy MS-DOS 6.2-re az irodai rendszeremen, de nem
|
|
akartam bántani a első merevlemezt. Hozzáadtam egy SCSI vezérlőt és
|
|
lemezt, msdos fájlrendszert raktam rá a Linux mkdosfs-programjával, és
|
|
a Windows-95 "D:" meghajtóként látja. Természetesen az MSDOS nem fog a
|
|
"D:-"ről betöltődni. Ez nem gond, ha van Lilo. Hozzáadtam a
|
|
következő sort a lilo.conf fájlhoz 2. példa
|
|
|
|
other = /dev/sda1
|
|
label = d6.2
|
|
table = /dev/sda
|
|
loader = /boot/any_d.b
|
|
|
|
Ezzel a módosítással az MSDOS-6.2 fut, és azt gondolja, hogy ő a C: a
|
|
Windows-95 pedig a D:.
|
|
|
|
9. LILO a Mandrake Linux 9.1 telepítése után, HP termékeken
|
|
|
|
2003.11.19
|
|
|
|
9.1 A kísérletben használt termékek leírása
|
|
|
|
Megjegyzés: Ez a rész semmilyen értelemben NEM egy HP termékekről
|
|
szóló reklám! Valójában az általam használt HP számítógépek egy
|
|
sorozatában meghibásodtak a tápegységek, problémák voltak a
|
|
merevlemezekkel stb. Másrészről a laptopok akkumulátorai idő előtt
|
|
lemerültek. Ezeken kívül a HP gépek jól működnek.
|
|
|
|
HP Omnibook 6000
|
|
|
|
Az Omnibook 6000 laptopok bootolható DVD meghajtóval vannak
|
|
felszerelve, a minap egy ICT konferencián vettem egy bootolható
|
|
Mandrake Linux 9.1 DVD telepítő lemezt. A laptop indítása után, a
|
|
bootolható DVD lemez használatával, közvetlenül a Linux telepítője
|
|
indult el.
|
|
|
|
HP Vectra VL420 (szerverként használt)
|
|
|
|
Az Omnibook 6000 laptoppal ellentétben a HP Vectra VL420-ben nincs DVD
|
|
meghajtó (csakegy CD meghajtó), így nem lehet DVD-ről telepíteni.
|
|
Viszont lehetőség van indítólemezről kezdeni a telepítési eljárást.
|
|
Valójában számos telepítőkészlet (boot image) elérhető azok számára,
|
|
akiknek nincs (bootolható vagy semmilyen) DVD meghajtója. Ezek egyike
|
|
a "hálózati". Ez azt jelenti, hogy egy helyi hálózaton - legyen az
|
|
NFS, FTP vagy HTTP szerver - van elhelyezve a telepítőkészlet.
|
|
|
|
HP Vectra VL420 (munkaállomásként használt)
|
|
|
|
Egy másik VL420 desktop rendszert is használok, ebben van egy szabad
|
|
HDD, egy előző Windows 2000 telepítésből maradt meg (ez az IDE
|
|
meghajtó egy másik számítógépből lett átrakva, abban az elsődleges
|
|
volt, ebben pedig egy második, adatmentésre használt merevlemez). Jó
|
|
dolog az, hogy erre van HTTP és FTP szerver telepítve (természetesen
|
|
akkor használható, ha a rendszer arról a lemezről lett indítva). Ez
|
|
nagyszerű, így ezen szerverek egyikét használhatom most.
|
|
|
|
Készítettem egy "hálózatos" indítólemezt, majd erről indítottam az
|
|
első Vectra VL420 gépet (amelyet Linux szervernek szántam). Hamarosan
|
|
el kellett döntenem a telepítés módját (NFS vagy FTP vagy HTTP
|
|
szerver). Először a második "szabad" HTTP szervert akartam használni,
|
|
amelyet fentebb említettem, de figyelmetlenségből "Everyone"
|
|
csoportot próbáltam a Windows felhasználókhoz rendelni, így mindig a
|
|
következő választ kaptam a Linux telepítésekor:
|
|
|
|
Error: Couldn't get file ... (or something like that)
|
|
|
|
Ekkor a "szabad" FTP szervert próbáltam használni a második Vectra
|
|
gépről, ez először a helyi (local) és távoli (remote) IP címeket
|
|
kérdezte meg. Ekkor minden tökéletesen működött, megkezdődött a
|
|
távoli Linux fájlok egy részének letöltése ennek a memóriájába,
|
|
mindenféle panaszkodás nélkül. Ezután hamarosan ugyanaz következett,
|
|
ami az Omnibook 6000 gépen:
|
|
|
|
megjelent a telepítési menü, amely rákérdezett a telepítési eljárás
|
|
során használni kívánt nyelvre.
|
|
|
|
Ettől a ponttól kezdve a telepítési eljárás majdnem ugyanaz...
|
|
|
|
A következő dolgokat állítottam be vagy választottam ki:
|
|
|
|
- használt nyelv, az alapértelmezett angol (amerikai) mellett:
|
|
hozzáadtam az Unicode-ot és a szerbet (a cirillt és a latint
|
|
egyaránt); - egér és billentyűzet; - biztonsági szint - elfogadtam az
|
|
alapértelmezettet: "Standard" a laptophoz és "Higher" a szerverhez;
|
|
|
|
A következő lényeges kérdés az egyik DrakX particionálási opció
|
|
kiválasztása:
|
|
|
|
- a laptopnál a Windows partíción lévő szabad hely felhasználását
|
|
választottam, mivel ebben egy merevlemez van, és ennek egy részén
|
|
szerettem volna Linuxot használni (a már telepített Windows 2000 Prof.
|
|
mellett). A Windows lemezkezelő a következőt közölte:
|
|
|
|
Disk 0 15 MB FAT (HP Diagnostics or like)
|
|
7.13 GB FAT32 (C: "HPNOTEBOOK")
|
|
20.80 GB Free space
|
|
|
|
A két partíció (FAT és FAT32) a HP által mellékelt CD lemezek
|
|
telepítése közben jöttek létre.
|
|
|
|
A Linux telepítő az első pillanatban arra panaszkodott, hogy a
|
|
Windows partíció "túlságosan töredezett", szükség van a Windows
|
|
indítására, majd a töredezettség-mentesítő (defrag) futtatására.
|
|
Ezután újra kell kezdeni a Mandrake Linux telepítését. A
|
|
töredezettség-mentesítési eljárás kb. másfél óráig tartott! Mikor
|
|
újraindítottam a telepítést, 7.13 GB Windows partíciót szerettem volna
|
|
a 20.80 GB helyett. A "Use the free space" ("szabad terület
|
|
használata") lehetőséget választottam. Ekkor partíciókat készített a
|
|
Linux számára: /dev/hda5 and /dev/hda7. - a Vectra VL420 gépen a
|
|
"Custom disk partitioning" ("egyedi particionálás") lehetőséget
|
|
választottam, mivel két SCSI meghajtóm volt, az egyiken futott a
|
|
Windows 2000 szerver, a másikat teljesen a Linux szervernek szántam.
|
|
Mellesleg nem voltam biztos a "Erase entire disk" ("a lemez teljes
|
|
törlése") jelentésében (egy egész lemezt töröl vagy egy partíciót?),
|
|
bár az is megfelelő megoldás lehet. A DrakX felismerte a két SCSI
|
|
meghajtót, mint sda és sdb. Az sdb meghajtót választottam a Linux
|
|
telepítéséhez. Az első lépés a "Clear all" ("teljes törlés") volt,
|
|
majd az "Auto allocate" ("automatikus helykiosztás") következett
|
|
(amely beállította a meghajtón létrehozandó partíciók méretét - a
|
|
lektor), mindez a második meghajtóra vonatkoztatva. Végül a "Done"
|
|
("kész") megjelenésekor létrejöttek a /dev/sdb1 és /dev/sdb6 Linux
|
|
partíciók.
|
|
|
|
9.2 A LILO beállítása ezeken a HP termékeken
|
|
|
|
HP Omnibook 6000
|
|
|
|
boot=/dev/hda
|
|
map=/boot/map
|
|
vga=normal
|
|
default="windows"
|
|
keytable=/boot/us.klt
|
|
prompt
|
|
nowarn
|
|
timeout=100
|
|
message=/boot/message
|
|
menu-scheme=wb:bw:wb:bw
|
|
image=/boot/vmlinuz
|
|
label="linux"
|
|
root=/dev/hda5
|
|
initrd=/boot/initrd.img
|
|
append="quiet devfs=mount acpi=off"
|
|
read-only
|
|
image=/boot/vmlinuz
|
|
label="failsafe"
|
|
root=/dev/hda5
|
|
initrd=/boot/initrd.img
|
|
append="failsafe devfs=nomount acpi=off"
|
|
read-only
|
|
other=/dev/hda2 <--- /dev/hda1 seems to be rese
|
|
rved for some HP diags.
|
|
label="windows"
|
|
table=/dev/hda
|
|
other=/dev/fd0
|
|
label="floppy"
|
|
unsafe
|
|
|
|
HP Vectra VL420 (desktop Linux kliens rendszerként telepítve)
|
|
|
|
boot=/dev/hda
|
|
map=/boot/map
|
|
vga=normal
|
|
default="windows"
|
|
keytable=/boot/us.klt
|
|
prompt
|
|
nowarn
|
|
timeout=100
|
|
message=/boot/message
|
|
menu-scheme=wb:bw:wb:bw
|
|
image=/boot/vmlinuz
|
|
label="linux"
|
|
root=/dev/hda5
|
|
initrd=/boot/initrd.img
|
|
append="quiet devfs=mount acpi=off"
|
|
vga=788 <--- that line is missing at la
|
|
ptop with LCD screen above.
|
|
read-only
|
|
image=/boot/vmlinuz
|
|
label="linux-nonfb"
|
|
root=/dev/hda5
|
|
initrd=/boot/initrd.img
|
|
append="devfs=mount acpi=off"
|
|
read-only
|
|
image=/boot/vmlinuz
|
|
label="failsafe"
|
|
root=/dev/hda5
|
|
initrd=/boot/initrd.img
|
|
append="failsafe devfs=nomount acpi=off"
|
|
read-only
|
|
other=/dev/hda1 <--- /dev/hda1 seems not to be
|
|
reserved for HP diags here.
|
|
label="windows" There I have Windows 20
|
|
00 Professional already
|
|
table=/dev/hda installed (probably wit
|
|
hout HP's supplied CD's).
|
|
other=/dev/hdb1 <--- that is the spare disk wit
|
|
h Windows 2000 Server.
|
|
label="windows2" Actually I had some dat
|
|
a on it and used it as a
|
|
table=/dev/hdb second, backup disk on
|
|
that desktop workstation.
|
|
map-drive=0x80 I have never tried to b
|
|
oot the computer from it, but
|
|
to=0x81 Mandrake's setup offere
|
|
d it as a boot option.
|
|
map-drive=0x81 (And that was useful as
|
|
a FTP server, needed to install
|
|
to=0x80 Mandrake Linux on the o
|
|
ther box - without DVD drive too).
|
|
other=/dev/fd0
|
|
label="floppy"
|
|
unsafe
|
|
|
|
HP Vectra VL420 (szerver szolgáltatásokkal felvértezett desktop Linux
|
|
kliens rendszerként telepítve)
|
|
|
|
boot=/dev/sda <--- /dev/sda is the first SCSI
|
|
disk where LILO resides (MBR).
|
|
map=/boot/map
|
|
vga=normal
|
|
default="windows"
|
|
keytable=/boot/us.klt
|
|
prompt
|
|
nowarn
|
|
timeout=100
|
|
message=/boot/message
|
|
menu-scheme=wb:bw:wb:bw
|
|
image=/boot/vmlinuz
|
|
label="linux"
|
|
root=/dev/sdb1 <--- /dev/sdb1 is the second SC
|
|
SI disk where Linux resides.
|
|
initrd=/boot/initrd.img
|
|
append="quiet devfs=mount acpi=off"
|
|
vga=788
|
|
read-only
|
|
image=/boot/vmlinuz
|
|
label="linux-nonfb"
|
|
root=/dev/sdb1
|
|
initrd=/boot/initrd.img
|
|
append="devfs=mount acpi=off"
|
|
read-only
|
|
image=/boot/vmlinuz-secure
|
|
label="linux-secure" <--- something related to the L
|
|
inux server security?
|
|
root=/dev/sdb1
|
|
initrd=/boot/initrd-secure.img
|
|
append="quiet devfs=mount acpi=off"
|
|
read-only
|
|
image=/boot/vmlinuz
|
|
label="failsafe"
|
|
root=/dev/sdb1
|
|
initrd=/boot/initrd.img
|
|
append="failsafe devfs=nomount acpi=off"
|
|
read-only
|
|
other=/dev/sda1 <--- /dev/sda1 is the first par
|
|
tition on the first SCSI disk where Windows resides.
|
|
label="windows"
|
|
table=/dev/sda
|
|
|
|
9.3 Következtetések
|
|
|
|
Mint a fenti példákból is látható, különböző konfigurációjú
|
|
számítógépeket használok, különböző típusú merevlemezekkel. Az
|
|
egyikben egy van, a másikban kettő, és van olyan, amelyikben egy
|
|
rakat SCSI meghajtó van. Mindettől függetlenül mindig megpróbáltam a
|
|
LILO-t az első meghajtón lévő MBR-be tenni. Úgy látszik a Linux
|
|
vágül megoldotta a régi 1024 cyl problémát. Valójában úgy néz ki, hogy
|
|
a LILO képes a Linuxot betölteni attól függetlenül, hogy az a Linux
|
|
partíciók egyikére került vagy sem.
|
|
|
|
Van néhány más megfontolandó dolog is a fenti kísérlettel
|
|
kapcsolatban, de ezek egy másik nagyszerű dokumentum részét képezik:
|
|
[7]Linux+WindowsNT mini-HOWTO.
|
|
|
|
10. Szakirodalom
|
|
|
|
2004.03.30
|
|
|
|
Figyelem: Emberek, gyakran járok nemzeti (nemzetközi) ICT
|
|
konferenciákra szerte Szerbia és Montenegróban, tanulmányokat
|
|
publikálva és előadásokat tartva. Például [8]ezen a képen is láthatsz
|
|
a hallgatóság előtt beszélni. Szeretném a lehető legszélesebb körben
|
|
terjeszteni az amatőr rádiózás alapötletét és hasznosságát. Azt
|
|
szeretném, ha olvasóim mindezt a Linuxszal tennék meg. Ezen kívül,
|
|
különböző cikkeket írtam különböző tudományos és egyéb lapnak. Itt
|
|
megtalálhatod az általam írt cikkek felsorolását, és az eddig
|
|
konferenciákon kiadott tanulmányokat is.
|
|
|
|
Abban az esetben, ha újra ki szeretnéd adni, vagy továbbítani
|
|
szándékozol önkéntes munkáimat újságok, vagy más más médiának, bátran
|
|
keress meg. Tanulmányaim némelyike szerb cirill nyelven íródott,
|
|
néhány angolul, néhány pedig vegyesen is!
|
|
|
|
- "U prilog I.A.C.", MI (the youth scientists' organization
|
|
newspaper), No. 69, 1990.
|
|
|
|
- "U prilog I.A.C. (2)", MI (the youth scientists' organization
|
|
newspaper), No. 70, 1990.
|
|
|
|
- "Vise od radio-amaterskog hobija", Vojska, No. 163, 1995.
|
|
|
|
- "Korak ka zvezdama", Vojska, No. 200, 1996.
|
|
|
|
- "Die Gefahr von Innen - Internet gegen Amateurfunk",
|
|
AMSAT-DL Journal, No. 4, Dez./Feb. 96/97.
|
|
|
|
- "Kakva nam organizacija (ne) treba?", Radioamater,
|
|
Feb. 1997.
|
|
|
|
- "Kakva nam organizacija (ne) treba? (2)", Radioamater,
|
|
Apr./May. 1997.
|
|
|
|
- "Sateliti umiru padajuci", Vojska, No. 235, 1997.
|
|
|
|
- "The Internet is not the Enemy", QST, Aug. 1998.
|
|
|
|
- "Novi radio-amateri za novi vek", Antena, June 2000.
|
|
|
|
- "Racunarske komunikacije putem radio-veza i
|
|
zastita pristupa", Bezbednost, No. 3, 2000.
|
|
|
|
- "Paket-radio - Racunarske komunikacije putem radio-veza",
|
|
proceedings, "Info-Teh", Vrnjacka Banja, Serbia, 2001.
|
|
|
|
- "Racunarske komunikacije putem radio-amaterskih veza",
|
|
proceedings, "YU-Infő, Kopaonik, Serbia, 2002.
|
|
|
|
- "Computer Communications over radiő, presentation,
|
|
"Linux FEST", Belgrade, Serbia, 2002.
|
|
|
|
- "Paket-radio - Radio-amaterske digitalne veze",
|
|
proceedings, "Kongres JISA", Herceg Novi, Montenegro, 2002.
|
|
|
|
- "Paket-radio (2) - Modemi za radio-veze",
|
|
proceedings, "Info-Teh", Vrnjacka Banja, Serbia, 2002.
|
|
|
|
- "Alternativne racunarske mreze", festival catalog,
|
|
"INFOFEST", Budva, Montenegro, 2002.
|
|
|
|
- "Alternative computer networks", proceedings, "TELFOR",
|
|
Belgrade, Serbia, 2002.
|
|
|
|
- "With rule and regulation improvements to the progress"
|
|
proceedings, "TELFOR", Belgrade, Serbia, 2002.
|
|
|
|
- "Racunarske komunikacije putem radio-amaterskih veza (2)",
|
|
proceedings, "YU-Infő, Kopaonik, Serbia, 2003.
|
|
|
|
- "Racunarske komunikacije putem radio-amaterskih veza (3)",
|
|
proceedings, "YU-Infő, Kopaonik, Serbia, 2003.
|
|
|
|
- "Paket-radio (3) - Programske mogucnosti na strani servera",
|
|
proceedings, "Info-Teh", Vrnjacka Banja, Serbia, 2003.
|
|
|
|
- "Paket-radio (4) - Legal rules and regulations in the amateur
|
|
computer networks", proceedings, "Info-Teh", Vrnjacka Banja,
|
|
Serbia, 2003.
|
|
|
|
- "Packet-radio (2) - With rule and regulation improvements to the progre
|
|
ss",
|
|
proceedings, "Kongres JISA", Herceg Novi, Montenegro, 2003.
|
|
|
|
- "Alternativne racunarske mreze (2)", festival catalog,
|
|
"INFOFEST", Budva, Montenegro, 2003.
|
|
|
|
- "Alternativne racunarske komunikacije putem radio-veza",
|
|
Info M, 6-7/2003.
|
|
- "Legal Rules and Regulations in the Amateur Radio Computer Networks"
|
|
,
|
|
proceedings, "22nd ARRL and TAPR Digital Communications Conference",
|
|
Hartford, CT USA, 2003.
|
|
|
|
- "Favoritism", IEEE Potentials, Oct/Nov 2003
|
|
|
|
- "Alternative computer networks (2)", proceedings, "TELFOR",
|
|
Belgrade, Serbia, 2003.
|
|
|
|
- "With rule and regulation improvements to the progress (2)"
|
|
proceedings, "TELFOR", Belgrade, Serbia, 2003.
|
|
|
|
- "XI Telekomunikacioni forum - TELFOR 2003", Info M, 8/2003.
|
|
|
|
- "Aktivnosti organizacije IEEE Computer Society - YU Chapter"
|
|
Info M, 8/2003.
|
|
|
|
- "Yugoslavia IEEE Student Branch", IEEE Region 8 News,
|
|
Vol. 7 No. 1, Feb/Mar 2004
|
|
|
|
Besides these articles published and papers presented, I have been
|
|
studying for an M.Sc. degree in computing. I am also the member of the
|
|
following associations: IEEE Computer Society, IEEE Communications
|
|
Society and ACM. In addition, I have been voluntarily working on
|
|
establishing an academy computer network that would use the amateur
|
|
radio stations as the media. Such networks exist somewhere else on the
|
|
globe and I invite their administrators to contact me in order to
|
|
cooperate.
|
|
|
|
11. További információk
|
|
|
|
11.1 Szerzői jog
|
|
|
|
Copyright (c) 2003 by Miroslav [9]Misko Skoric, YT7MPB.
|
|
|
|
A dokumentum szabadon másolható, terjeszthető és módosítható, az FSF
|
|
által közzétett GNU Szabad Dokumentációs Licenc v1.1, vagy annak
|
|
későbbi változatában szereplő feltételek szerint; állandó fejezetek,
|
|
előoldali és hátoldali szövegek nélkül.
|
|
|
|
A licenc egy másolata megtalálható a
|
|
[10]http://www.fsf.org/licenses/fdl.html honlapon.
|
|
|
|
11.2 A felelősség teljes kizárása
|
|
|
|
A leírásban található információt kizárólag saját felelősségedre
|
|
használhatod. A leírásban foglaltakért semmilyen felelősséget nem
|
|
vállalok. A fogalmakat, példákat és a dokumentum egyéb tartalmát
|
|
kizárólag saját felelősségedre használhatod.
|
|
|
|
Minden szerzői jogot a megfelelő tulajdonos birtokol, hacsak másként
|
|
nincs jelezve. Ez a leírás nem sért semmilyen termék védjegyet sem
|
|
pedig szolgáltatási védjegyet.
|
|
|
|
Az egyéni termékekre vagy márkákra történő hivatkozás nem képezi
|
|
jóváhagyás tárgyát.
|
|
|
|
Erősen ajánlott rendszeres időközönként rendszeredről biztonsági
|
|
mentést készíteni nagyobb telepítések előtt.
|
|
|
|
11.3 Hírek
|
|
|
|
A Lilo dokumentáció mellett, számos mini-HOGYAN létezik, melyek
|
|
hasznosak lehetnek számodra. Mindegyiket úgy nevezik, hogy
|
|
"Linux+foobar-OS", néhány foobar-OS, a Linux és más operációs
|
|
rendszer(ek) egymás melletti működéséről szólnak. Például, a "NT OS
|
|
betöltő + Linux mini-HOGYAN" (Bernd Reichert írta), azt írja le,
|
|
hogyan kell hozzáadni egy sort a Linux számára a már létező Windows
|
|
NT betöltő menüjéhez. Majd ott van a [11]Linux+WindowsNT mini-HOWTO,
|
|
melyet én írtam. Ez arról szól, hogyan adjuk hozzá az NT bejegyzést a
|
|
már létező Linux Lilo menünkbe (sokkal részletesebb, mint ebben a
|
|
dokumentumban). A "Win95 + WinNT + Linux multiboot using LILO
|
|
mini-HOWTŐ az írja le, hogy a különböző Windows változatok, hogyan
|
|
élhetnek együtt a Linuxszal.
|
|
|
|
Ez a mini-HOGYAN időről időre frissülni fog. Ha úgy gondolod, hogy
|
|
a Linux telepítő CD-n megtalálható HOGYAN elavult, az interneten
|
|
megtalálhatod a legújabb kiadását a dokumentumnak. Elsősorban a
|
|
[12]Linux Documentation Project honlapon, vagy a következő [13]Linux
|
|
Documentation Project webhelyen.
|
|
|
|
11.4 Köszönetnyilvánítás
|
|
|
|
Ez a mini-HOGYAN a következő embereknek köszönhető:
|
|
|
|
Cameron Spitzer (cls@truffula.sj.ca.us)
|
|
Alessandro Rubini (rubini@linux.it)
|
|
Tony Harris (tony@nmr.mgh.harvard.edu)
|
|
Marc Tanguy (mtanguy@ens.uvsq.fr)
|
|
Dragomir Kalaba, a local Linux 'guru'
|
|
|
|
Bármilyen megjegyzés, vagy javaslatot szívesen várok a következő
|
|
e-mail címre: skoric at eunet dot yu
|
|
|
|
11.5 HOGYAN
|
|
|
|
Segítségként bemutatok egy-két hasonló témájú dokumentumot, amelyekben
|
|
háttérinformáció, vagy meghatározott problémák megoldása található.
|
|
Néhány fontosabb HOGYAN: The Linux Bootdisk HOWTO, The Linux
|
|
Installation HOWTO, The Linux 2.4 SCSI subsystem HOWTO és UMSDOS
|
|
HOW-TO. Megtalálhatók az [14]LDP archive-ban a Metalab webhelyén
|
|
(korábban Sunsite-ként volt ismert).
|
|
|
|
11.6 Mini-HOGYAN
|
|
|
|
Ezek a HOGYANok kisebb terjedelmű rokonai. Néhány fontosabb
|
|
mini-HOGYAN: Backup-With-MSDOS, Diskless, LILO, Large Disk,
|
|
Linux+DOS+Win95+OS2, Linux+OS2+DOS, Linux+Win95, Linux+WindowsNT,
|
|
Linux+NT-Loader, NFS-Root, Win95+Win+Linux, ZIP Drive, FBB
|
|
packet-radio BBS. Ezeket ugyanott találod meg ahol a HOGYANokat,
|
|
általában egy mini nevű alkönyvtárban. Ne felejts el, hogy ezeket
|
|
nemsokára SGML-be fordítják és rendes HOGYANokká válhatnak a
|
|
közeljövőben.
|
|
|
|
11.7 Helyi források
|
|
|
|
A Linux legtöbb terjesztésében van egy dokumentáció könyvtár
|
|
telepítve, nézd meg a [15]/usr/doc könyvtárat. A legtöbb csomag a fő
|
|
dokumentációját, és README fájljait stb. itt tárolja. A HOGYANok
|
|
archívjait is itt fogod megtalálni ( [16]/usr/doc/HOWTO) készre
|
|
alakított HOGYANok valamint a mini-HOGYAN archívumot is (
|
|
[17]/usr/doc/HOWTO/mini) sima szöveg formátumban.
|
|
|
|
A korábban említett konfigurációs fájlok legtöbbje a [18]/etc könyvtár
|
|
alatt található. Ha dolgozni szeretnél az [19]/etc/fstab állománnyal,
|
|
mely beállítja a partíciók felcsatolását, valamint lehet, hogy a
|
|
[20]/etc/mdtab állományra is szükséged lesz, mely az md rendszer RAID
|
|
beállításához szükséges.
|
|
|
|
A rendszermag forrása az [21]/usr/src/linux természetesen a végső
|
|
dokumentáció. Más szóval használd a forrást, Luke. Meg kell említenünk
|
|
azt is, hogy a rendszermag nem csak forráskóddal együtt érkezik,
|
|
melyben még megjegyzések is találhatóak (nos, legalábbis részben), de
|
|
egy informatív [22]dokumentációs könyvtárat is tartalmaz. Ha bármilyen
|
|
kérdésed lenne a rendszermaggal kapcsolatban, először ezt olvasd el.
|
|
Ez rengeted időd fog megspórolni neked és másnak is, valamint sok
|
|
kellemetlenségtől is megvéd.
|
|
|
|
Nézd meg a rendszernaplót is ( [23]/var/log/messages), hogy meglásd mi
|
|
is történik a rendszeredben, és hogyan is zajlott ténylegesen a
|
|
betöltés folyamat, ha túl sok szöveg csúszott ki a képernyőből. A
|
|
tail -f /var/log/messages parancs egy külön ablakban vagy képernyőn
|
|
való használata egy folyamatos képet mutat arról, hogy mi is történik
|
|
a rendszeredben.
|
|
|
|
Hasznos lehet a [24]/proc állomány is, fájlrendszer, mely egy ablak a
|
|
rendszered belső működésére. Használd inkább a cat parancsot a more
|
|
helyett a fájlok megtekintéséhez, mivel nulla hosszúságúnak jelzi ki
|
|
őket a rendszer. A less is jól működik ebben az esetben.
|
|
|
|
11.8 Honlapok
|
|
|
|
Rengeteg informatív honlap található, melyek természetüknél fogva
|
|
nagyon gyorsan változnak, így nem lepődj meg, ha ezek a hivatkozások
|
|
hamar elavulttá válnak.
|
|
|
|
Jó kezdőpont lehet természetesen a [25]Linux Documentation Project
|
|
honlap, vagy a [26]Linux Documentation Project, egy információs
|
|
központja a dokumentációknak, projekt oldalaknak és sok-sok másnak.
|
|
|
|
Kérlek tudasd velem, ha van bármilyen érdeklődésre számot tartó
|
|
hivatkozásod.
|
|
|
|
11.9 Magyar fordítás
|
|
|
|
A magyar fordítást [27]Horváth Albert készítette (2004.03.22). A
|
|
lektorálást [28]Daczi László végezte el (2004.05.10). A dokumentum
|
|
legfrissebb változata megtalálható a [29]Magyar Linux Dokumentációs
|
|
Projekt honlapján.
|
|
|
|
12. Segítség kérése
|
|
|
|
Legvégső esetben abban a helyzetben találhatod magadat, hogy nem
|
|
tudod megoldani a problémáidat, és valaki mástól kérsz segítséget.
|
|
Ennek leghatékonyabb módja, hogy vagy megkérdezel egy helybélit a
|
|
legközelebbi Linux felhasználói csoportból, keress rájuk az
|
|
interneten.
|
|
|
|
Egy másik lehetőség, hogy a számtalan Usenet hírcsoport egyikében
|
|
teszed fel kérdésedet A gond ezzel az, hogy olyan nagy mennyiségű és
|
|
zajos (ezt úgy hívják, hogy alacsony jel-zaj arány), hogy kérdésedet
|
|
könnyen lehet hogy nem válaszolják meg.
|
|
|
|
Teljesen mindegy hol kérdezed meg, a fontos az, hogy jól kérdezz,
|
|
ellenkező esetben nem fognak komolyan venni. Ha csak azt mondod a
|
|
merevlemezem nem működik, nem fognak segíteni neked helyette inkább a
|
|
zaj aránya még jobban fog emelkedni, és ha szerencséd van, akkor
|
|
valaki meg fog kérni, hogy pontosíts.
|
|
|
|
Ehelyett írd le részletesebben a problémádat, mely lehetőséget
|
|
biztosít az embereknek hogy segítsenek neked. A probléma oka lehet
|
|
ott, ahol te nem is számítasz rá. Ezért tanácsos a következő
|
|
információkat felsorolni a rendszeredről:
|
|
|
|
Hardver
|
|
|
|
+ Processzor
|
|
+ DMA
|
|
+ IRQ
|
|
+ Chip set (LX, BX stb)
|
|
+ Bus (ISA, VESA, PCI stb)
|
|
+ alkalmazott bővítőkártyák (lemezvezérlők, video, IO stb)
|
|
|
|
Szoftver
|
|
|
|
+ BIOS (Az alaplapé és lehetőség szerint a SCSI vezérlőé)
|
|
+ LILO, ha használod
|
|
+ Linux rendszermag verziószáma, valamint a módosítások és
|
|
foltok
|
|
+ a rendszermag paraméterei, ha vannak
|
|
+ a szoftver, mely a hibát mutatja (verziószámmal vagy
|
|
dátummal)
|
|
|
|
Kiegészítők
|
|
|
|
+ A merevlemezek típusa a gyártó nevével egyetemben, verzió és
|
|
típus
|
|
+ Más fontos kiegészítők, melyek ugyanarra a sínrendszerre
|
|
vannak kötve
|
|
|
|
Ne felejtsd el, hogy a betöltés szövege a /var/log/messages fájlba
|
|
naplózásra kerül, mely a fenti kérdések legtöbbjére választ tud adni.
|
|
Nyilvánvalóan, ha a meghajtó hibás nem tudsz hozzáférni a lemezre
|
|
elmentett naplóhoz, de legalább visszamehetsz a képernyőn a a SHIFT
|
|
és PAGE UP billentyűket használva. Hasznos lehet az is, ha ennek egy
|
|
részét bemásolod a kérdésedbe, de ne ess túlzásba, legyen rövid, mivel
|
|
egy teljes naplófájl hírcsoportba való postázása több, mint egy picit
|
|
idegesítő.
|
|
|
|
References
|
|
|
|
1. http://tldp.org/HOWTO/Linux+WinNT.html
|
|
2. http://surfer.nmr.mgh.harvard.edu/partition/ramdisk.html
|
|
3. http://tldp.org/HOWTO/Kernel-HOWTO/index.html
|
|
4. http://tldp.fsf.hu/HOWTO/Kernel-HOWTO-hu/index.html
|
|
5. http://tldp.org/HOWTO/Linux+WinNT.html
|
|
6. http://www.tldp.org/HOWTO/Bootdisk-HOWTO/a1483.html
|
|
7. http://tldp.org/HOWTO/Linux+WinNT.html
|
|
8. http://www.jisa.org.yu/SlikeKongres2003/Miroslav_Skoric.jpg
|
|
9. http://www.coil.com/~dsmith/thinkers/pic-misko.html
|
|
10. http://www.fsf.org/licenses/fdl.html
|
|
11. http://tldp.org/HOWTO/Linux+WinNT.html
|
|
12. http://www.linuxdoc.org/
|
|
13. http://www.tldp.org/
|
|
14. http://metalab.unc.edu/LDP/
|
|
15. file://localhost/usr/doc
|
|
16. file://localhost/usr/doc/HOWTO
|
|
17. file://localhost/usr/doc/HOWTO/mini
|
|
18. file://localhost/etc
|
|
19. file://localhost/etc/fstab
|
|
20. file://localhost/etc/mdtab
|
|
21. file://localhost/usr/src/linux
|
|
22. file://localhost/usr/src/linux/Documentation
|
|
23. file://localhost/var/log/messages
|
|
24. file://localhost/proc
|
|
25. http://www.linuxdoc.org/
|
|
26. http://www.tldp.org/
|
|
27. mailto: horvalb[kukac]freemail[pont]hu
|
|
28. mailto: dacas[kukac]freemail[pont]hu
|
|
29. http://tldp.fsf.hu/
|